Uránia világóra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Uránia-Világóra szócikkből átirányítva)

Koordináták: é. sz. 52° 31′ 16″, k. h. 13° 24′ 48″

A világóra a berlini Alexanderplatzon

Az Uránia világóra (németül: Weltzeituhr vagy Urania-Weltzeituhr) a berlini Alexanderplatzon felállított időmérő szerkezet. A földgömböt szimbolizáló építmény fémből készült hengerformájú oldalán 148 város, illetve földrajzi régió neve és az ott mért pontos idő szerepel.[1] Az 1969-ben felállított világóra kedvelt találkozóhelye a helyieknek és városba látogató turistáknak. 2015 júliusától az óra műemléki oltalom alatt áll.[2]

Története[szerkesztés]

Az órát ábrázoló 5 márkás emlékérme 1987-ből

A 16 tonnás világórát 1969. szeptember 30-án, a NDK fennállásának 20. évfordulója alkalmából avatták fel. Ugyanebben az időszakban nyílt meg a nyilvánosság számára a közeli tévétorony is. Az új létesítmények összhangban voltak az Alexanderplatznak és a környéknek a szocialista modernizmus jegyében történő átalakításával, melynek következtében a tér a második világháború előtti kiterjedésének négyszeresére nőtt. A világóra hamar népszerűvé vált a lakosság körében, találkozási pont lett és emlékérméken, illetve bélyegeken is láthatóvá vált.

A világórát az Alexanderplatz átrendezéséért felelős, Walter Womacka által vezetett tervezőcsoport egyik tagja, Erich John tervezte. Erich John a berlini Képzőművészeti és Iparművészeti Főiskola (Hochschule für bildende und angewandte Kunst) docenseként formatervezést (majd később terméktervezést) oktatott. A világóra kilenc hónapos munkálatait John személyesen vezette, a megépítés pedig több vállalat mintegy 120 szakemberének bevonásával jött létre. Többek között a Coswigi Hajtóműgyár és Hans-Joachim Kunsch fémszobrász fontos szerepet játszott a kivitelezésben.[3]

A második világháborúban a tér jelentős károkat szenvedett, ezért szükségessé vált annak újratervezése és újjáépítése. A munkálatok során, 1966-ban előkerült egy korábban a téren álló Uránia-oszlop, amelyen az idő mellett az időjárásra vonatkozó adatokat lehetett leolvasni. Ebből adódott az ötlet 1968-ban, hogy egy világórát létesítsenek az újjáépülő téren. A berlini sajtóban a felavatás évében Világórás Uránia-oszlop névvel illeték az építményt (Urania-Säule mit der Weltzeituhr).

1997. október-december között az órát Hans-Joachim Kunsch felügyelete alatt felújították. A munkálatok 350 000 márkába kerültek, és ekkor aktualizálták egyes városok neveit is: Leningrad helyett Sankt Petersburg és Alma Ata helyett Almaty került kiírásra. Emellett 20 újabb várost adtak a meglévők mellé, illetve egyeseket (pl. Kijev) más időzónába soroltak át. Az 1997-ben felkerült új városok között található Fokváros, Jeruzsálem és Tel-Aviv is, amelyek az NDK idején politikai okokból nem jelenhettek meg.[4][5]

Kinézete és működése[szerkesztés]

Az óra alatt egy kőmozaik kirakott szélrózsa alakzat található, melynek közepéből magaslik a 2,7 m magas és 1,5 m átmérőjű oszlop. Az oszlopon egy 24 részre osztott henger látható. Ezek a Föld 24 fő időzónáját jelképezik. Az alumíniumból készült felületen vannak feltüntetve az adott időzóna fontosabb nagyvárosai. Ezen a hengeren forog a színes számokkal ellátott óragyűrű, amely az adott városokban éppen aktuális időt mutatja. A világóra fölött percenként egyet fordulva mozog a Naprendszer kicsinyített mása. A bolygók fémgolyókból, pályájuk pedig acélkörökből készültek. A teljes világóra 10 m magas.

Az órát működtető szerkezet két méterrel a tér felszíne alatt, egy nagyjából 5×5 m nagyságú és 1,90 m belmagasságú helyiségben található. A bolygókat mozgató villanymotor és a hajtómű még az NDK idejéből származik.[6] Az egész szerkezet legfontosabb részét, az időt mutató óragyűrűt egy átalakított Trabant-hajtómű és a Rothe Erde vállalat golyócsapágya működtetik.

Mivel a motor a valós időnél 5%-kal gyorsabban mozgatja az óragyűrűt, ezért egy szerkezet óránként 3 percre megállítja azt, hogy a mainflingeni DCF77 atomidő-szinkronjeladó kiigazíthassa az időt, így az pontosnak tekinthető.[7]

A számlapok festésekor Goethe színelméletét alkalmazták.[7]

Az órán szereplő városok[szerkesztés]

A világóra, háttérben a berlini tévétoronnyal

A világórán 148 város, illetve régió neve látható, melyek oszloponként a következő formában szerepelnek:

Társadalmi jelentősége[szerkesztés]

A világóra megépülése óta kedvelt találkozópontnak számít az Alexanderplatzon.

1983. május 12-én a Zöldek parlamenti képviselői (Petra Kelly, Gert Bastian és három másik politikus) egy transzparenst feszítettek ki a Világóra előtt, amelyen a „Die Grünen – Schwerter zu Pflugscharen” (Zöldek – Ekevasat a kardokból) felirat állt. Az aktivistákat rövid időre őrizetbe vették. Szabadon engedésük után az NDK polgárjogi harcosaival találkoztak, amit a hatalom azért is tűrt meg, mert a Zöldek elítélték a NATO kettős határozatát (Double-Track Decision).[8][9]

A Németország újraegyesítése előtti békés forradalom idején, az NDK fennállásának 40. évfordulóján, 1989. október 7-én ellenzékiek békés demonstrációra gyűltek össze az óránál, ahonnan „Mi vagyunk a nép!” jelszóval a Köztársasági palotához és a Gecsemáné-templomhoz vonultak. A felvonulást a karhatalom igyekezett megállítani, és mintegy 1200 személyt letartóztattak. 33 nappal később leomlott a berlini fal.

Egyéb[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Caspar, Helmut (1997. december 24.). „Gond a világórával. Helytelenek a városnevek (Ärger mit der Weltzeituhr am Alex. Städtenamen sind nicht korrekt)”. Märkische Allgemeine Zeitung.   (németül)
  2. Aulich, Uwe (2015. június 14.). „Műemléki oltalom az NDK-épületeknek az Alexanderplatzon (Denkmalschutz für DDR-Häuser am Alex)”. Berliner Zeitung.   (németül)
  3. A Kunsch Metallbau honlapja - referenciák. [2013. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 31.) (németül)
  4. Frissen fényezve. A Világóra hamarosan forog (Frisch poliert: Die Weltzeituhr dreht sich bald). Berliner Zeitung, 0199. december 12. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 31.) (németül)
  5. A Világóra újra jól ketyeg (Weltzeituhr tickt jetzt wieder richtig). taz, 1997. december 20. (Hozzáférés: 2017. július 31.) (németül)
  6. Világóra. Találkozási hely belső élettel (Weltzeituhr – Treffpunkt mit Innenleben). Berliner Zeitung, 2007. január 30. [2015. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 31.) (németül)
  7. a b Az Uránia-világóra, avagy Goethe 24 árnyalata. kreuzberged.com, 2017. szeptember 4. [2017. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 25.) (angolul)
  8. A NATO Tanácsa Brüsszelben, válaszul arra, hogy a Szovjetunió új rakétákkal váltja föl elavult közepes hatótávolságú rakétáit Közép- és Kelet-Európában, kettős határozatot fogadott el. Ebben közepes hatótávolságú rakéták és manőverező robotrepülőgépek telepítéséről, és a fegyverkezés ellenőrzéséről, illetőleg a két kérdés összekapcsolásáról határozott.
  9. Baron, Udo. Kalter Krieg und heißer Frieden. Münster: Lit Verlag, 188. o. (2003). ISBN 3-8258-6108-2. Hozzáférés ideje: 2017. július 31.  (németül)
  10. Erasure - Run To The Sun (Videóklip). YouTube, 1994. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.) (angolul)
  11. A Bourne-csapda - Forgatási helyszínek. Movie Locations. [2017. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.) (angolul)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Urania-Weltzeituhr
A Wikimédia Commons tartalmaz Uránia világóra témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]