Felsővisnyó
Felsővisnyó (Višňové) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Zsolnai | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1393 | ||
Polgármester | Marcela Halaganová | ||
Irányítószám | 013 23 | ||
Körzethívószám | 041 | ||
Forgalmi rendszám | ZA | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3004 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 173 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 448 m | ||
Terület | 15,17 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 09′ 48″, k. h. 18° 46′ 44″49.163240°N 18.778870°EKoordináták: é. sz. 49° 09′ 48″, k. h. 18° 46′ 44″49.163240°N 18.778870°E | |||
Felsővisnyó weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsővisnyó témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Felsővisnyó (szlovákul Višňové) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Zsolnai-medencében, Zsolnától 6 km-re délkeletre, a Rosinka-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]1393-ban „posessio Vysnew” alakban említik először. 1438-ban „Wyssnova”, 1439-ben „Felfalu”, 1474-ben „Wysnyewe” néven találjuk. Régi templomát 1514-ben építették gótikus stílusban. 1550 körül a község lakói protestánsok lettek. 1598-ban 24 háza állt, ekkor „Wysnowe” alakban szerepel az oklevelekben. Részben a litvai, részben a sztrecsnói uradalom része volt. Temploma az itt történt csodás gyógyulások hírére már a 17. század végén ismert zarándokhely volt, 1714-ben már egy kis könyvecske is megjelent róla, melyet a szomszédos Harmatos plébánosa írt. 1720-ban 25 adózó háztartása létezett. A régi templom a 18. századra szűknek bizonyult a zarándokok seregéhez, ezért 1782-re felépült a mai kéttornyú kegytemplom. 1784-ben 95 házában 115 családban 821 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VISNYOVE. Tót falu Trentsén Várm. lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik a’ Lietavai Uradalomban; földgye nem igen termékeny, legelője, fája van.”[2]
1828-ban 92 háza és 1113 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Visnyove, Trencsén vm. tót f. közel Turócz vármegye széléhez. Számlál 1092 kath., 12 zsidó lak. Az idevaló kat. paroch. templomban felállitott Bold. Szüz Mária képéhez nagy bucsujárások történnek; továbbá az itteni hegyekben ezüst és arany érereknek nyomaira akadni; mész pedig igen jó égettetik. F. u. a lietavai uradalom. Ut. p. Zsolna.”[3]
A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.
1980 és 1991 között Zsolna város része volt.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 1324, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 2477 lakosából 2432 fő szlovák volt.
2011-ben 2620 lakosából 2546 fő szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Miklós tiszteletére 1769 és 1782 között barokk stílusban emelt temploma Északnyugat-Szlovákia leglátogatottabb zarándokhelye, ahova minden év első júliusi hétvégéjén zarándokok ezrei érkeznek. A templom Mária-szobra csodatevő hírében áll.
- Kúria a 18. század végéről.
- Klasszicista kúria a 19. század közepéről.
- A falu végén festő völgyben található a visnyói barlang. A 37 m hosszú barlang ismert geológiai és geomorfológiai látványosság.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.