Ugrás a tartalomhoz

Felsőosztorány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Stráňavy szócikkből átirányítva)
Felsőosztorány (Stráňavy)
Felsőosztorány zászlaja
Felsőosztorány zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangközség
Első írásos említés1456
PolgármesterJozef Papán
Irányítószám013 25
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Népesség
Teljes népesség1916 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség166 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság425 m
Terület10,87 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 10′ 20″, k. h. 18° 49′ 13″49.172222°N 18.820278°EKoordináták: é. sz. 49° 10′ 20″, k. h. 18° 49′ 13″49.172222°N 18.820278°E
Felsőosztorány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőosztorány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőosztorány (1899-ig Sztranyava, szlovákul Stráňavy) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Zsolnától 9 km-re délkeletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

A települést a német jog alapján a 14. században alapították, 1356-ban „Ztrany” néven említik először. 1483-ban „Strányawa”, 1520-ban „Stránawy” a neve. 1598-ban malma és 22 háza volt. 1720-ban 21 adózót számláltak. 1773-ban „Stránany” néven említik oklevelek. Részben Sztrecsnó várának uradalmához, részben a Sztrányay és Nedeczky családokhoz tartozott. 1784-ben 82 házában 83 családban 522 lakosa élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „STRANYANI. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik M. Lutskához nem meszsze, Zolnához 1 1/2 mértföldnyire; határja középszerű, legelője, fája elég van.[2]

1828-ban 69 háza és 676 lakosa volt. Lakói erdei munkákkal, mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sztranyavi (Sztranya), tót f. Trencsén vmegyében, Sztrecsenhez 1/2 órányira. Lakja, 600 kath., 6 zsidó. Fenyves erdeje ennek is szép. A sztrecseni uradalom birja.[3]

A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

1945. április 26-án határában nagy csata zajlott a németek és a szovjet csapatok között.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 605, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1838 lakosából 1821 szlovák volt.

2011-ben 1803 lakosából 1757 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Termálfürdője 1,88 hektáron terül el, vize 24-26 °C-os.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]