Felsőosztorány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Stráňavy szócikkből átirányítva)
Felsőosztorány (Stráňavy)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangközség
Első írásos említés1456
PolgármesterJozef Papán
Irányítószám013 25
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Népesség
Teljes népesség1916 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség166 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság425 m
Terület10,87 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 10′ 20″, k. h. 18° 49′ 13″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 20″, k. h. 18° 49′ 13″
Felsőosztorány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőosztorány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőosztorány (1899-ig Sztranyava, szlovákul Stráňavy) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolnától 9 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést a német jog alapján a 14. században alapították, 1356-ban „Ztrany” néven említik először. 1483-ban „Strányawa”, 1520-ban „Stránawy” a neve. 1598-ban malma és 22 háza volt. 1720-ban 21 adózót számláltak. 1773-ban „Stránany” néven említik oklevelek. Részben Sztrecsnó várának uradalmához, részben a Sztrányay és Nedeczky családokhoz tartozott. 1784-ben 82 házában 83 családban 522 lakosa élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „STRANYANI. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik M. Lutskához nem meszsze, Zolnához 1 1/2 mértföldnyire; határja középszerű, legelője, fája elég van.[2]

1828-ban 69 háza és 676 lakosa volt. Lakói erdei munkákkal, mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sztranyavi (Sztranya), tót f. Trencsén vmegyében, Sztrecsenhez 1/2 órányira. Lakja, 600 kath., 6 zsidó. Fenyves erdeje ennek is szép. A sztrecseni uradalom birja.[3]

A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

1945. április 26-án határában nagy csata zajlott a németek és a szovjet csapatok között.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 605, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1838 lakosából 1821 szlovák volt.

2011-ben 1803 lakosából 1757 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Termálfürdője 1,88 hektáron terül el, vize 24-26 °C-os.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]