„Plantagenêt-ház” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a elirasok jav.
Lektor
1. sor: 1. sor:
{{nincs forrás}}
{{nincs forrás}}
{{lektor}}
A '''Plantagenêt-ház'''at szokás első [[Anjou-ház]]nak, vagy '''Angevin-dinasztiá'''nak is nevezni. Eredetileg egy francia [[gróf]]i család volt, akik Anjou tartományban uralkodtak, később megörökölték Normandiát (1144-1204 és 1415-1450) és az [[Angol Királyság]]ban (1154-1399), illetve megszerezték a Jeruzsálemi Királyságot is (1131-1205).
A '''Plantagenêt-ház'''at szokás első [[Anjou-ház]]nak, vagy '''Angevin-dinasztiá'''nak is nevezni. Eredetileg egy francia [[gróf]]i család volt, akik Anjou tartományban uralkodtak, később megörökölték Normandiát (1144-1204 és 1415-1450) és az [[Angol Királyság]]ban (1154-1399), illetve megszerezték a Jeruzsálemi Királyságot is (1131-1205).



A lap 2010. szeptember 23., 22:05-kori változata

A Plantagenêt-házat szokás első Anjou-háznak, vagy Angevin-dinasztiának is nevezni. Eredetileg egy francia grófi család volt, akik Anjou tartományban uralkodtak, később megörökölték Normandiát (1144-1204 és 1415-1450) és az Angol Királyságban (1154-1399), illetve megszerezték a Jeruzsálemi Királyságot is (1131-1205).

A Plantagenêt nevet eredetileg Plante Genest-nek, Plantegenest-nek vagy Plantaginet-nek írhatták. A név Anjou Gottfriedtől, II. Henrik angol király apjától ered. A legvalószínűbb feltevés az, hogy Gottfried a sisakján egy rekettyeágat hordott, hogy sikeresebb legyen a vadászatban. Innen származik a Plantagenet-név.

Az angol uralkodóházból 1154 és 1485 között 14 király került ki. Közülük hat tartozott az oldalági York-házhoz, illetve a Lancaster-házhoz. A család a Godofréd, Anjou grófja (†1151) és Matild császárné, I. Henrik lánya között köttetett házasságból eredt.

Egyes történészek az Anjou-ház vagy Angevin-dinasztia elnevezést II. Henrikre és 13 utódjára alkalmazzák, mások csak őrá és fiaira (I. Richárd és János). Később jobb név híján ez utóbbiak utódait - I., II., és III. Edwardot - nevezték Plantagenetnek. A név hivatalos használatának első bizonyítéka 1460-ból maradt fenn, amikor Richárd, York hercege Richard Plantagenet néven lépett fel trónkövetelőként.

III. Edward örököse, a Fekete Herceg után csak egy fiú maradt, aki nagyapját követve II. Richárd néven lépett trónra. Halálával (1400) a családnak ez az ága kihalt. Lionelnek, Edward második életben maradt fiának egy lánya volt, Philippa, aki March III. earljéhez ment feleségül, ezzel családjára ruházva a trónöröklés jogát. Ám John of Gaunt, a sorban a következő fiú, aki házassága révén a Lancaster hercege címet is megszerezte, felélesztette a családot, amely John fiának, IV. Henriknek - Richárd lemondatását követő - trónra lépésével hatalomra jutott.

III. Edward negyedik fia, Edmund of Langley, aki 1385-ben lett York hercege, megalapította a York-házat. Két fia született, egyikük, Edward, York második hercege, Agincourt-nál esett el. A másik azonban, Richard, Cambridge earlje, aki Philippa lányát, Lionel unokáját és örökösét vette el, megszerezte a York-ház számára az utódlás jogát.

Fiuk és VI. Henrik (IV. Henrik unokája) között, illetve az ő fiaik és utódaik között zajlott a rózsák háborúja néven ismert dinasztikus küzdelem, melynek során mindkét ágból többen elestek. A háború a York-ház utolsó uralkodójának, III. Richárdnak, Tudor Henriktől Bosworth Fieldnél elszenvedett vereségével ért véget, amely után a győztes VII. Henrik néven lépett a trónra, és megalapította a Tudor-házat.

A Plantagenet-ház utolsó törvényes és egyenesági tagját, Edwardot, Warwick earljét, aki Richard yorki herceg unokája volt, 1499-ben végezték ki.