„Cserkeszőlő” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
22. sor: 22. sor:


== Fekvése ==
== Fekvése ==
[[Jász-Nagykun-Szolnok megye]] déli részén, a [[Tiszazug]]ban fekszik a [[Tisza]] és a [[Hármas-Körös]] között. Nyugati irányban [[Kecskemét]], északra [[Tiszaföldvár]], míg keleti irányba [[Kunszentmárton]] a legközelebbi városok. A községen áthalad a [[44-es főút]], míg a [[Kecskemét–Kunszentmárton-vasútvonal]] nem érinti, hanem déli irányban kerüli Cserkeszőlőt [[Csépa]] és [[Szelevény]] irányába. 2019 októberétől elkészült az [[M44-es autóút (Magyarország)|M44-es autóút]], amely északi irányból kerüli el a várost. fel,- és lehajtási lehetőség a várostól nyugatra épült ki Tiszakürt és Cserkeszőlő között.
[[Jász-Nagykun-Szolnok megye]] déli részén, a [[Tiszazug]]ban fekszik a [[Tisza]] és a [[Hármas-Körös]] között. Nyugati irányban [[Kecskemét]], északra [[Tiszaföldvár]], míg keleti irányba [[Kunszentmárton]] a legközelebbi városok. A községen áthalad a [[44-es főút]], míg a [[Kecskemét–Kunszentmárton-vasútvonal]] nem érinti, hanem déli irányban kerüli Cserkeszőlőt [[Csépa]] és [[Szelevény]] irányába. 2019 októberétől elkészült az [[M44-es autóút (Magyarország)|M44-es autóút]], amely északi irányból kerüli el a községet. fel,- és lehajtási lehetőség a községtől nyugatra épült ki Tiszakürt és Cserkeszőlő között.


[[Budapest|Budapesttől]] 127 kilométerre,és [[Szolnok|Szolnoktól]] és [[Kecskemét|Kecskeméttől]] 45 kilométerre található.
[[Budapest|Budapesttől]] 127 kilométerre,és [[Szolnok|Szolnoktól]] és [[Kecskemét|Kecskeméttől]] 45-45 kilométerre található.


== Története ==
== Története ==

A lap 2019. október 6., 08:47-kori változata

Cserkeszőlő
Cserkeszőlő címere
Cserkeszőlő címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásKunszentmártoni
Jogállásközség
PolgármesterSzokolai Lajos (független)[1]
Irányítószám5465
Körzethívószám56
Testvértelepülései
Lista
Malinska-Dubašnica
Népesség
Teljes népesség2112 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség72,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület30,7 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 52′, k. h. 20° 11′Koordináták: é. sz. 46° 52′, k. h. 20° 11′
Cserkeszőlő (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Cserkeszőlő
Cserkeszőlő
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Cserkeszőlő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserkeszőlő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Cserkeszőlő község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Kunszentmártoni járásban.

Fekvése

Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén, a Tiszazugban fekszik a Tisza és a Hármas-Körös között. Nyugati irányban Kecskemét, északra Tiszaföldvár, míg keleti irányba Kunszentmárton a legközelebbi városok. A községen áthalad a 44-es főút, míg a Kecskemét–Kunszentmárton-vasútvonal nem érinti, hanem déli irányban kerüli Cserkeszőlőt Csépa és Szelevény irányába. 2019 októberétől elkészült az M44-es autóút, amely északi irányból kerüli el a községet. fel,- és lehajtási lehetőség a községtől nyugatra épült ki Tiszakürt és Cserkeszőlő között.

Budapesttől 127 kilométerre,és Szolnoktól és Kecskeméttől 45-45 kilométerre található.

Története

Cserkeszőlő legfőbb vonzereje a gyógyhatású termálfürdő. A vidék egykor borkultúrájáról is ismert volt. Nevének eredete a jordán cserkesz néptől is származtatható, hiszen IV. Béla idején nagy létszámú cserkesz kisebbség érkezett a területre.[forrás?]

Cserkeszőlő a megye egyik legfiatalabb, 1952. január 1. óta önálló települése. Korábban Tiszakürt külterületi része volt.

A középkorban királyi népek, kunok és jászok éltek itt, akik hadiszolgálattal tartoztak kiváltságaik fejében. A 20. század elejétől egyre nagyobb területeken folyt a szőlő- és gyümölcstermelés, de a környék ura, Steöszel József már 1742-ben is adott homokos területeket szőlőtelepítésre a kunszentmártoni, csépai és tiszazugi lakosoknak.

Meghatározó jelentőségű volt a település életében, amikor szénhidrogén-kutató fúrás során 1943-ban 83 °C-os - nagy mennyiségű oldott ásványi anyagot tartalmazó - termálvizet találtak. Kezdetben a homokba ásott lefolyócsatornához jártak messze földről a reumás és egyéb betegségeikből gyógyulni vágyók. Azóta a település fő vonzereje az alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévíz.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2260
2234
2249
2264
2123
2112
201320142017202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 76,3%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,8% németnek, 0,4% románnak mondta magát (23,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,2%, református 10,5%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 23,8% (34,3% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei

Cserkeszőlői Gyógy- és Strandfürdő

A termálfürdő bejára a delfines kúttal.

1942-43-ban a Magyar-Amerikai Olajkutató Társaság szénhidrogén-kutatása során találták meg az akkor 96 fokos, alkáli-kloridos hidrogénkarbonátos, konyhasós, jódos, brómos gyógyvizet, mely idült mozgásszervi és gyulladásos megbetegedések esetén ajánlott. A fürdő építését 1955-ben kezdték el.

  • Fürdőjavallatok, kezelhető betegségek: Bőrgyógyászati megbetegedések, csontrendszer betegségei, idült betegségek utókezelése, rekreáció, izomgörcsök oldása, izomzúzódások, rándulások, ízületi betegségek, reuma, sportsérülések utókezelése.
  • Ellenjavallatok: alkoholhatás, keringési zavarok, magas vérnyomás, szívbetegségek, trombózis.

Műemlék borház és pince

A 122 éves, 2014-ben felújított,[5] kontyolt nyeregtetős, téglalap alaprajzú műemlék épület egy kisebb domb lábánál áll.[6]

Szinyei Merse-kastély

Az 1922-ben épült kúria Cserkeszőlő-Tópartpuszta részén található. A kúria körül a 20. század elején medencét, halastavat, szőlészetet, pincészetet és kerteket alakított ki Kandó Irén és Szinyei Merse Félix. Az államosítások alatt kultúrházként működött, majd a rendszerváltozás után a Cserkeszőlői Mezőgazdasági Szövetkezet tulajdona volt. Az önkormányzat az épületet visszavásárolta, és a felújításokat követően hamarosan a látogatók előtt is nyitva áll majd a Kúria. Forrás

A festőnek több műve is készülhetett itt, azonban ezek a világháborúban valószínűleg elvesztek. Forrás

Cserkeszőlői kunhalmok

A község körül számos kunhalom található, amelyeket a bronz és neolit korban lakó-, temetkezési vagy őrhelyként használtak. Forrás

Aranyosi erdő

Ez az Ős-Duna hordalékán elterülő erdő a Tiszazug homoki tölgyeseinek utolsó képviselője.Forrás

Nagy Fertő-tó

A termálfürdőből kifolyó gyógyvíz a Cserke patak útján egy mesterséges tavat formál a község területén, amely gazdag élővilágot hozott létre az utóbbi évtizedekben. Számos madár fészkel az található nádasokban. Forrás

Testvérvárosa

Horvátország Malinska-Dubašnica, Horvátország

Képgaléria

  • Református templom
    Református templom
  • A Miniplast kft. épületei
    A Miniplast kft. épületei
  • Szent Benedek templom
    Szent Benedek templom

Források

Jegyzetek

  1. ↑ Cserkeszőlő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. ↑ Cserkeszőlő Helységnévtár
  5. ↑ Szinyei présház és borospince felújítása (PDF). (Hozzáférés: 2015. szeptember 25.)
  6. ↑ A borház a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. szeptember 25.)

További információk

Commons:Category:Cserkeszőlő
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserkeszőlő témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cserkeszőlő&oldid=21781474”