„Wenckheim Béla” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a →Életpályája: clean up, replaced: harminc éves → harmincéves AWB |
||
| 39. sor: | 39. sor: | ||
== Életpályája == |
== Életpályája == |
||
[[Fájl:Wenckheim Béla mellszobra.jpg|bélyegkép|balra|180px|[[Fadrusz János]]: Wenckheim Béla mellszobra (tanulmány) 1901]] |
[[Fájl:Wenckheim Béla mellszobra.jpg|bélyegkép|balra|180px|[[Fadrusz János]]: Wenckheim Béla mellszobra (tanulmány) 1901]] |
||
Báró Wenckheim József (1778–1830) és második felesége, báró Orczy Terézia (1790–1875) gyermeke. Fiatalon vármegyei szolgálatban képezte magát a közpályára. Békés vármegye jegyzőkönyveiben sűrűn megtalálhatóak az ő jegyzései. Már 21 éves korában [[táblabíró]]vá választották és még |
Báró Wenckheim József (1778–1830) és második felesége, báró Orczy Terézia (1790–1875) gyermeke. Fiatalon vármegyei szolgálatban képezte magát a közpályára. Békés vármegye jegyzőkönyveiben sűrűn megtalálhatóak az ő jegyzései. Már 21 éves korában [[táblabíró]]vá választották és még harmincéves sem volt, mikor első alispánja lett Békés vármegyének. Két év múlva, 1839-ben követül küldték az országgyűlésre, ahol a reformpártban jó nevű szónoknak ismerték. |
||
1848-ban az új magyar kormány [[Békés vármegye]] [[főispán]]jává nevezte ki és ugyanezen időben [[István nádor|István főherceg nádornak]] is udvarmestere lett. A szabadságharcban részt vett és emiatt menekülnie kellett és amikor amnesztia útján hazakerült, 1860-ban kezdett újra szerepelni. 1865-ben megint békési főispán lett, majd a [[kiegyezés]] után, 1867. február 20-tól 1869. október 21-ig gróf [[Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)|Andrássy Gyula]] kormányában belügyminiszter. Vesebaja miatt két év múltán visszavonult, és csak 1871. május 19-től vállalta el a [[király személye körüli miniszter]]séget, amelyet a [[Lónyay-kormány|Lónyay]]-, [[Szlávy-kormány|Szlávy]]- és [[Bittó-kormány|Bittó]]-kormányokban is megtartott, egészen 1879. június 7-ig. 1875. március 2. és október 20. között, a fúzió ideje alatt [[miniszterelnök]]i tisztséget is betöltött. Kormányában [[Tisza Kálmán]] volt a belügyminiszter. |
1848-ban az új magyar kormány [[Békés vármegye]] [[főispán]]jává nevezte ki és ugyanezen időben [[István nádor|István főherceg nádornak]] is udvarmestere lett. A szabadságharcban részt vett és emiatt menekülnie kellett és amikor amnesztia útján hazakerült, 1860-ban kezdett újra szerepelni. 1865-ben megint békési főispán lett, majd a [[kiegyezés]] után, 1867. február 20-tól 1869. október 21-ig gróf [[Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)|Andrássy Gyula]] kormányában belügyminiszter. Vesebaja miatt két év múltán visszavonult, és csak 1871. május 19-től vállalta el a [[király személye körüli miniszter]]séget, amelyet a [[Lónyay-kormány|Lónyay]]-, [[Szlávy-kormány|Szlávy]]- és [[Bittó-kormány|Bittó]]-kormányokban is megtartott, egészen 1879. június 7-ig. 1875. március 2. és október 20. között, a fúzió ideje alatt [[miniszterelnök]]i tisztséget is betöltött. Kormányában [[Tisza Kálmán]] volt a belügyminiszter. |
||
A lap 2017. február 27., 17:01-kori változata
| Wenckheim Béla | |
 | |
| Ismeretlen művész festménye | |
| A Magyar Királyság 7. miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 1875. március 2. – október 20. | |
| Uralkodó | I. Ferenc József |
| Előd | Bittó István |
| Utód | Tisza Kálmán |
| Született | 1811. február 16. Pest, Magyar Királyság |
| Elhunyt | 1879. július 7. (68 évesen) Budapest, Magyar Királyság |
| Párt | Szabadelvű Párt |
| Foglalkozás |
|
 | |
| Wenckheim Béla aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wenckheim Béla témájú médiaállományokat. | |
Wenckheimi báró Wenckheim Béla (Pest,[1] 1811. február 16. – Budapest, 1879. július 7.) magyar politikus, miniszterelnök.
Életpályája
Báró Wenckheim József (1778–1830) és második felesége, báró Orczy Terézia (1790–1875) gyermeke. Fiatalon vármegyei szolgálatban képezte magát a közpályára. Békés vármegye jegyzőkönyveiben sűrűn megtalálhatóak az ő jegyzései. Már 21 éves korában táblabíróvá választották és még harmincéves sem volt, mikor első alispánja lett Békés vármegyének. Két év múlva, 1839-ben követül küldték az országgyűlésre, ahol a reformpártban jó nevű szónoknak ismerték.
1848-ban az új magyar kormány Békés vármegye főispánjává nevezte ki és ugyanezen időben István főherceg nádornak is udvarmestere lett. A szabadságharcban részt vett és emiatt menekülnie kellett és amikor amnesztia útján hazakerült, 1860-ban kezdett újra szerepelni. 1865-ben megint békési főispán lett, majd a kiegyezés után, 1867. február 20-tól 1869. október 21-ig gróf Andrássy Gyula kormányában belügyminiszter. Vesebaja miatt két év múltán visszavonult, és csak 1871. május 19-től vállalta el a király személye körüli miniszterséget, amelyet a Lónyay-, Szlávy- és Bittó-kormányokban is megtartott, egészen 1879. június 7-ig. 1875. március 2. és október 20. között, a fúzió ideje alatt miniszterelnöki tisztséget is betöltött. Kormányában Tisza Kálmán volt a belügyminiszter. 1878. október 11. és 1878. december 5. között belügyminiszter volt.
Emlékezete
A család síremléke, kriptája a szülőföldjükön, Körösladányban, vadászkastélya Bélmegyeren található.
| Elődje: Bittó István |
|
Utódja: Tisza Kálmán |
Jegyzetek, források
Jegyzetek
- ↑ Markó (2006), 212.
Források
- Bokor József (szerk.). Wenckheim, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 28.
- Markó László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Helikon Kiadó Kft., 483. o.. ISBN 963-208-970-7 (2006)
Külső hivatkozások
|
Ez a politikusról vagy diplomatáról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |