„Szászhermány” változatai közötti eltérés

	Szászhermány (Hărman)
	Az erődtemplom
	; Szászhermány címere
	; Szászhermány címere
	Közigazgatás
Ország	Románia
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Brassó
Község	Szászhermány
Rang	községközpont
Polgármester	Dișor Mihai
Irányítószám	507085
Körzethívószám	0x68
SIRUTA-kód	41097
	Népesség
Népesség	6263 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	101
Népsűrűség	118,64 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	530 m
Terület	52,79 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 42′ 24″, k. h. 25° 41′ 08″Koordináták: é. sz. 45° 42′ 24″, k. h. 25° 41′ 08″
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szászhermány témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2017. január 12., 13:57-kori változata

Szászhermány (románul Hărman, németül Honigberg, szászul Huntschprich): falu Romániában Brassó megyében.

Fekvése

Brassótól 12 km-re északkeletre fekszik, Vámoshíd tartozik hozzá.

Nevének eredete

Nevét egyesek szerint az alapító szász Hermannról, mások szerint a székely Hermán nemzetségről, Benkő szerint egy közeli forrásról az Érmányról kapta.

Története

1240-ben Mons Mellis, 1427-ben Hermanfalua néven említik. Templomát a 12. században emelték, majd a 15. században a török ellen kettős védőfallal vették körül. 1377-ben I. Lajos Brassó fennhatósága alá rendelte. 1421-ben a betörő török, 1532-ben Stefan moldvai vajda dúlta fel. 1552-ben Petru Rareș moldvai vajda felgyújtotta, 1599-ben Mihály vajda, 1602-ben Basta csapatai dúlták fel. 1612-ben Bethlen Gábor két hétig ostromolta eredménytelenül. 1658-ban a moldvaiak is hiába ostromolták. A kurucok is megostromolták, de bevenni nem tudták 1848 decemberében a székelyek foglalták el. Külső védőfala jórészt megsemmisült. 1970-ben restaurálták. Belső védőfala kör alakú, nyolc tornya van. 1910-ben 2339, többségben német lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Brassó vármegye Alvidéki járásához tartozott. 1992-ben társközségével együtt 4280 lakosából 3815 román, 241 német, 140 magyar és 82 cigány volt.

Látnivalók

Evangélikus erődtemplom

Galéria

Evangélikus templom
Evangélikus templom

Források

↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS

Külső hivatkozások

Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS

[1]

@@ 31. sor: / 31. sor: @@
 == Története ==
-[[1240]]-ben ''Mons Mellis,'' [[1427]]-ben ''Hermanfalua'' néven említik. Templomát a [[12. század]]ban emelték, majd a [[15. század]]ban a török ellen kettős védőfallal vették körül. [[1377]]-ben [[I. Lajos magyar király|I. Lajos]] Brassó fennhatósága alá rendelte. [[1421]]-ben a betörő török, [[1532]]-ben Stefan moldvai vajda dúlta fel. [[1552]]-ben [[Petru Rareș]] moldvai vajda felgyújtotta, [[1599]]-ben [[Vitéz Mihály|Mihály vajda]], [[1602]]-ben [[Giorgio Basta|Basta]] csapatai dúlták fel. [[1612]]-ben [[Bethlen Gábor]] két hétig ostromolta eredménytelenül. [[1658]]-ban a moldvaiak is hiába ostromolták. A kurucok is megostromolták, de bevenni nem tudták [[1848]] decemberében a [[székelyek]] foglalták el. Külső védőfala jórészt megsemmisült. [[1970]]-ben restaurálták. Belső védőfala kör alakú, nyolc tornya van.
+[[1240]]-ben ''Mons Mellis,'' [[1427]]-ben ''Hermanfalua'' néven említik. Templomát a [[12. század]]ban emelték, majd a [[15. század]]ban a török ellen kettős védőfallal vették körül. [[1377]]-ben [[I. Lajos magyar király|I. Lajos]] Brassó fennhatósága alá rendelte. [[1421]]-ben a betörő török, [[1532]]-ben Stefan moldvai vajda dúlta fel. [[1552]]-ben [[IV. Péter moldvai fejedelem|Petru Rareș]] moldvai vajda felgyújtotta, [[1599]]-ben [[II. Mihály havasalföldi fejedelem|Mihály vajda]], [[1602]]-ben [[Giorgio Basta|Basta]] csapatai dúlták fel. [[1612]]-ben [[Bethlen Gábor]] két hétig ostromolta eredménytelenül. [[1658]]-ban a moldvaiak is hiába ostromolták. A kurucok is megostromolták, de bevenni nem tudták [[1848]] decemberében a [[székelyek]] foglalták el. Külső védőfala jórészt megsemmisült. [[1970]]-ben restaurálták. Belső védőfala kör alakú, nyolc tornya van.
 [[1910]]-ben 2339, többségben német lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Brassó vármegye]] [[Alvidéki járás]]ához tartozott. [[1992]]-ben társközségével együtt 4280 lakosából 3815 román, 241 német, 140 magyar és 82 cigány volt.