„Szegedi Vadaspark” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Vessző utáni szóközhiány, egyéb apróság javítása AWB
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
[[Fájl:ZooCottonTopTamarin.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Liszt-majmocska]], a Szegedi Vadaspark jelképe]]
[[Fájl:ZooCottonTopTamarin.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Liszt-majmocska]], a Szegedi Vadaspark jelképe]]{{Állatkert infobox|alapítás=1989. május|név=Szegedi Vadaspark|helye=Szeged}}
A '''Szegedi Vadaspark''' [[Magyarország]] egyik legfiatalabb [[állatkert]]je, és a legnagyobb területű is egyben. Elsősorban [[veszélyeztetett fajok]] tartására szakosodott, különösen kiemelkedő a park [[dél-amerika]]i állatokat bemutató része.
A '''Szegedi Vadaspark''' [[Magyarország]] egyik legfiatalabb [[állatkert]]je, és a legnagyobb területű is egyben. Elsősorban [[veszélyeztetett fajok]] tartására szakosodott, különösen kiemelkedő a park [[dél-amerika]]i állatokat bemutató része.


A lap 2016. július 4., 14:47-kori változata

Liszt-majmocska, a Szegedi Vadaspark jelképe
Szegedi Vadaspark
OrszágMagyarország
HelyeSzeged
Adatok
Megnyitás1989. május
Szegedi Vadaspark (Csongrád-Csanád vármegye)
Szegedi Vadaspark
Szegedi Vadaspark
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
é. sz. 46° 15′, k. h. 20° 07′Koordináták: é. sz. 46° 15′, k. h. 20° 07′
Szegedi Vadaspark weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szegedi Vadaspark témájú médiaállományokat.

A Szegedi Vadaspark Magyarország egyik legfiatalabb állatkertje, és a legnagyobb területű is egyben. Elsősorban veszélyeztetett fajok tartására szakosodott, különösen kiemelkedő a park dél-amerikai állatokat bemutató része.

Története

Bóbitás gibbon hím, ennek a fajanak az egyik képviselője a Szegedi Vadaspark egyik legnépszerűbb lakója
Sörényes farkas. Ezt a fajt a magyar állatkertek közül csak a szegediben láthatjuk.

A Szegedi Vadaspark megépülése nagyon lassan haladt, míg végül 1989 májusában megnyithatta kapuit a nagyközönség előtt, akkor még mindössze 3 hektáros bemutatóként. A szegényes anyagiak miatt nem gondolkozhattak nagy testű fajok bemutatásában, így született meg az a koncepció, melynek köszönhetően a Szegedi Vadaspark ma is egyedülálló állománnyal bír a hazai állatkertek körében. Elsősorban kistestű fajok tartására szakosodtak, melyek közül a karmosmajmok tartásában és tenyésztésében rövidesen nemzetközi sikereket is elértek. 1992-ben kezdhették meg a jelentősebb fejlesztéseket. Ennek első eredménye az 1993-ban átadott oktatóterem volt. A vadaspark a környezeti nevelést a kezdetek óta igen magas szinten műveli, így e téren a térség kiemelkedő központjává nőtte ki magát.

Az eredeti koncepció szerinti földrészenkénti bemutató első eredménye a park megnyitásának ötödik évfordulójára készült el. Ekkor vehették birtokba a látogatók is az 5,5 hektáros Dél-Amerika parcellát. Ez a bemutató ekkor egyedülálló volt hazánkban, mivel az állatokat terjedelmes, többnyire villanypásztorral határolt kifutókban mutatták be. A Dél-Amerika-rész azóta is folyamatosan bővül. Ennek első lépése a pókmajmok erdejének kialakítása volt, amelyet mindössze néhány szál elektromos vezeték határol. Ezt követően azonban már folyamatosan költözhettek a többi földrész állatai is a tágas, természetes férőhelyekre. 1997-ben készült el két majom-sziget, melyeken fehérkezű és bóbitás gibbonok, valamint sziamangok kerültek elhelyezésre.

2000-ben fejeződött be az araház és -röpde építése valamint elkészült a japán makákók hatalmas, természetes erdei kifutója és a kiangok férőhelye. A 2001-es év igazi szakmai szenzációja volt, hogy a sörényes farkasok szaporodtak a parkban. A hiúzoknak több mint ezer négyzetméteres kifutót készítettek, és ezen a területen kezdődött meg a tanösvény kiépítése is. A madarak – hóbaglyok, parlagi és rétisasok, hollók – közül szinte minden évben tágas röpdébe költözhetett valamelyikük. 2002-ben újra jelentős szakmai sikert jelentett, hogy a fekete bőgőmajmoknak is kölykük született. Ugyanebben az évben készült el a hópárducok tágas férőhelye, ahol azóta a pár már kölyköket is nevelt. 2003-ban korszerűsítették az egykori majomházat, amelyet az Atlanti Esőerdő házává alakítottak. 2004-től sorra épültek az állatok megfelelő teleltetését szolgáló épületek. Elkészült az Ázsia-ház, mely a majomszigeteken élő gibbonok és wanderuk belső férőhelyéül szolgál. Majd felépült a Dél-Amerika-ház, melyben a bőgő- és pókmajmok, a tapírok és a vízidisznók kaptak szállást. 2005-ben az Afrika-részen épült ház és kifutó az újonnan érkezett oroszlánoknak, valamint külön épület és kifutók a szurikátáknak és a sarkantyús teknősöknek. Az év végén értékes állatfajokkal is gazdagodott a park gyűjteménye: az Oroszlánházba foltos hiénák érkeztek, a kínai víziőzek pedig tágas erdei kifutót kaptak. 2006-ban tovább bővült az Afrika-rész: Madagaszkár-ház és Flamingó-ház épült.

2007-ben került átadásra a Jaguár ház és kifutó, valamint felújításra került a Zoosuli/terráriumház. 2008-ban megnyílt az új Főbejárat, valamint az afrikai rész is bővült gepárd, cerkóf, tompaorrú krokodil és pintybemutatóval. Szintén ekkor került átadásra a rozsomák kifutó. 2009-ben pedig szibériai tigris ház és kifutó, valamint észak-kínai leopárd kifutó épült.

Látnivalók

A Szegedi Vadaspark a mintegy 44 hektáros, zömmel természetes erdő borította területén nagyjából földrészenként csoportosítva mutatja be állatait.

Afrikai fajok

A Vadasparkba korszerű, új főbejáraton át vezet az út. Az épület a jegypénztárakon kívül mosdókat, ajándékboltot és egy kisebb konferenciatermet is magában foglal. Az új főbejárat után elsőként a szintén 2008-ban épült Afrika-Házhoz érünk. Az első kifutót felhasználva használhatja a szavannacerkóf és a csuklyás cerkófok háromfős csapata. Hazánkban mindkét faj ritkaság, szavannacerkóf Szegeden kívül csak Pécsett látható, csuklyás cerkófot pedig csak itt tartanak Magyarországon. Sőt, a világon is csak összesen 50 állatkerti példány található. A majmok belső férőhelye mellett elhaladva egy afrikai pintyfajokat bemutató kisebb röpdéhez érünk, majd a gepárdok belső férőhelyéhez. A két gepárd, apa és fia az Európai fajmegmentő program keretén belül érkezett 2008-ban. Számukra terjedelmes kifutó is épült. Az Afrika-Ház túloldalán is a gepárdkifutó közelébe jutunk, itt csupán üvegfal választja el a közönséget a ragadozóktól. Szintén itt kapott helyet a világ egyik legkisebb krokodiljának, az afrikai tompaorrú krokodilnak a terráriuma. A négy krokodil még növésben van, a most kb. 50 centis bébik kifejlett korukra sem érik el az 1,5 métert. Otthonukat fehérfülű turákókkal és afrikai sügérekkel osztják meg. 2011 nagy fejlesztése a zsiráfház, melyben olyan érdekes fajok kaptak helyet a névadókon kívül, mint a csupasz turkálók, elefánt cickányok, vagy az állatkertekben ritkán látható hüllőfaj, a Varanus opnatus. A külső kifutót hegyi zebrákkal oszják meg a zsiráfok.

Ázsiai fajok

Hópárduc, ez a faj eddig Magyarországon csak e parkban szaporodott

Rögtön, az Ázsiában is honos gepárddal szemközt egy eurázsiai állat, a rozsomák fogadja a látogatókat. A rozsomák világ legnagyobb menyétféle ragadozója. Ezt az érdekes állatot Szegeden egy tenyészpár képviseli, kifutójuk szintén 2008-ban épült. Némi séta után kétpúpú teve csapattal találkozhatunk. Jelenleg két fiatal kanca él Szegeden. Kifutójuk érdekessége, hogy a közönségtől csak egy csőböl álló, alacsony karám választja el őket. A Vadaspark 20. évfordulójára, 2009-re épült fel a Tigrisház, ahol ritka nagymacskákkal találkozhatunk, szibériai tigrisekkel és észak-kínai leopárdokkal. Mind a négy állat az Európai Fajmegmentő program keretében érkezett. A tigriseket két hím képviseli, a leopárdokat egy pár. Érdekesség, hogy a hím Magyarországon született, 2008-ban, mégpedig Debrecenben.A leopárdok mellett kapott helyet az amuri leopárdmacska kifutója. A tevék kifutója mellett és a párducok kifutójával szemben látható a Celebesz szigetén őshonos alföldi anoa. A zergebivaly néven is ismert patás állat a legkisebb bivalyféle, a Lili nevű tehén 2009-ben érkezett Szegedre. Ezen az úton továbbhaladva érünk el az egykori bejárathoz, ahol az Örökbefogadók Fája és a hópárducok kifutója kapott helyet. Ez a veszélyeztetett faj már szaporodott is Szegeden, mégpedig 2005-ben és 2008-ban, amikor először két, majd egy kis hópárduc kölyök látta meg a napvilágot.

A vadaspark újabb afrikai részén

Az ázsiai fajokkal való ismerkedést megszakítva a vadaspark Afrika-részéhez érünk vissza. Itt láthatjuk az "állatok királyát", az oroszlánokat. A szegedi csapatot négy állat alkotja: Mujkó, a hím valamint három felesége: Sába, Elza és Bóbita. Az Oroszlánházzal szemközt épült fel a szurikáta- és sarkantyús teknős-ház. A szurikáták, ezek a kis termetű, cibetmacskaféle ragadozók, mint minden állatkertben, természetesen Szegeden is elbűvölik a látogatókat, kicsiket és nagyokat egyaránt. Az itt látható pár 2008-ban érkezett Szegedre. A teknőskifutóban az afrikai sarkantyús teknősökön kívül kisebb termetű dél-európai rokonaik is láthatóak, a görög és mór teknősök. 2009-ben a Vadaspark történetében először szaporodtak a sarkantyús teknősök.

A vadaspark Afrika bemutatójához tartozik a "fekete kontinens" szomszédságában fekvő Madagaszkár szigetének veszélyeztetett állatainak otthont adó Madagaszkár-ház. Bemutatásra kerülnek a sziget legjellemzőbb állatai, a makik és néhány hüllő is. Makik közül két fajt tartanak, él itt vöröshasú maki és – a Durrell-rajongók számára bizonyára kedvelt – alaotra-tavi bambuszmaki. Mindkét faj kizárólag a Szegedi Vadasparkban látható Magyarországon, vöröshasú makiból két, az alaotra-tavi bambuszmakiból pedig szintén kettő példány látható. A hüllőket a Duméril madagaszkári boa és a vöröshasú makikkal közös kifutóban tartott sugaras teknősök képviselik. A sziget csúcsragadozóját, a cibetmacskaféle fosszát is láthatja a közönség.

Fossza, Madagaszkár csúcsragadozója a Vadaspark új lakója

A tágas Afrika-kifutóban fakó lóantilopok élnek. A három fiatal bikából álló csapat jókora kifutót birtokol. E faj hazánkban csak Szegeden látható. Szomszédságukban egy külön kifutót kapott strucc pár látható. A törpevízilovak tágas kifutóban és maszály kunyhót idéző állatházban laknak. Az oroszlánházhoz a nagymacskák kifutóján kívül egy másik is csatlakozik, melyet a törpevízilovak mellett tekinthetünk meg, itt egy foltos hiénacsalád kerül bemutatásra. E faj hazánkban először Szegeden szaporodott, a szülőpár két nőstény kölykével látható. Közelükben egy kisebb kifutóban és a hozzá kapcsolódó állatházban 2009 nyara óta két lapátfülű kutya él.

Ausztráliai fajok

Az Afrika-részt elhagyva Ausztrália élővilágával ismerkedhetünk meg. A "déli kontinens" legismertebb állatai, a kenguruk közül két fajt is láthatunk, egyikőjük a kistestű Derby-kenguru, a másik pedig a közepes termetű Bennett-kenguru. A két kengurufaj két külön kifutót birtokol egymás közelében. Az ausztrál futómadár-gyűjtemény emupárból és sisakos kazuárból áll. A madarak közül rajtuk kívül a vörösszárnyú papagájokat is megtekinthetjük, ez utóbbiak tágas röpdében laknak a Derby-kenguruk mellett.

Újból Ázsiában

Tovább sétálva folytathatjuk az ázsiai fajok megismerését. A japán makákók népes csapata egy igen terjedelmes, természetes erdőrészen kialakított kifutóban él. Szinte mindig tartózkodik néhány egyed a kifutó látogatói út felőli szélén, azonban érdemes keresgélni, hiszen további egyedeket fedezhetünk fel a kifutó távolabbi pontjain, avagy éppenséggel a fák lombkoronájában. érdekesség, hogy ez az egyetlen mérsékelt égövben is előforduló főemlősfaj, télen sem kell neki fűtött épület.

A kínai víziőz igen ritka és félénk állat, ezért Szegeden is nádszövet határolja kifutóját, melyen csak kis betekintőnyílásokon át lehet megpillantani az állatot. A hím egyetlen képviselője hazánkban fajának, kifutóját egy ritka madárfajjal, egy amuri daru párral osztja meg.

A vadaspark európai bemutatója

Eurázsiai hiúz

A vízimadarak taván elsősorban mentett madarak élnek, így kerültek ide a fehér gólyák, a szürke gém és a daru, de rajtuk kívül apácalúd, kanadai lúd és rózsás gödények is láthatóak itt. Európa legnagyobb termetű macskaféléjét, az hiúzokat két példány képviseli. Az emlősök közül rajtuk kívül a szintén a macskafélék közé tartozó vadmacskákat ismerhetjük meg. A macskákon kívül ragadozómadarakat mutatnak még be ezen a területen: hollót, parlagi sast, szirti sast, rétisasokat, darázsölyvet és kígyászölyveket. Ez utóbbiak Magyarországon csak a Szegedi Vadasparkban láthatóak. A Sancer-tavak partján madármegfigyelő épült, ahonnan a szerencsések megfigyelhetik a környék vízimadarait, például dankasirályok, nagy kócsagok, bakcsók is előfordulnak itt.

Háziállatok és az akvárium-terráium lakói

Az Európa-részről visszasétálva a Dél-Alföldi Tanyaudvar elnevezésű bemutatóhoz érünk. Itt őshonos háziállatokkal találkozunk. Megismerhető itt mangalica és a rackajuh mellett a magyar tarka szarvasmarha és a szamár is, valamint a házinyulak, a tyúkok és galambok. A magyar kutyafajtákat a mudik képviselik.

A Tanyaudvar szomszédságában korszerű oktatóközpont áll, mely a közeli, szerbiai Palic állatkertjével közösen elnyert pályázatból épült. Ennek felépülésével a korábbi oktatóépületet akvárium-terrárium bemutatóvá alakították. A terráriumokat különféle hüllők – például gabonasikló, vörösfülű ékszerteknős –, kétéltűek – például mexikói axolotl, agavarangy – és ízeltlábúak – például bütykös csótányok, – lakják. Az akváriumokban a díszhalként jól ismert fajok mellett a hazai halfajok is bemutatásra kerülnek. Az épülethez csatlakozó külső ketrecek a jákóknak, valamint Bercinek, a vadászgörénynek nyújtanak otthont. A közelben felépült Természetvédelmi Mentőhelyen a közeli határátkelőkön csempészektől elkobzott állatokat, valamint a természetből sérülten, elárvultan bekerülő állatokat gondozzák.

Utunkat folytatva tovább ismerkedhetünk Ázsia állatvilágával. A kis panda kifutójában famászó tudományát is bemutathatja. Kifutóját a 2009-es év egyik újdonságával, a kínai muntyákszarvas bikával osztja meg. Ez az alig 10 kilós szarvasfaj csak igen kicsi agancsot hord, ámde hatalmas szemfogaik segítik a bikákat az egymás közötti harcban.

Kis panda, ezt a fajt már évek óta bemutatják a parkban, a jelenleg látható állat 2007-ben érkezett egy spanyol állatkertből

Két majomszigeten két ázsiai főemlős faj él. Az egyik szigeten a sörényes makákó pár él, míg a másik szigeten egy aranyarcú bóbitás gibbonpár . A majmok belső férőhelyei az Ázsia-házban kaptak helyet, ahol rajtuk kívül északi mókuscickányok és törpe lajhármaki is élnek.

A dél-amerikai rész

A vadaspark nevét gazdag Dél-Amerika bemutatója, illetve az itt elért tenyészeredmények tették nemzetközi szinten is ismertté. Ezen a területen sétálva olyan érzése lehet a látogatónak, mintha a szabad természetben sétálna, és ott pillanthatná meg a különleges állatvilágot. A nyílt területre kiérve a kanyargós sétány első megállója a sörényes farkasok kifutója. A különleges kutyaféle ragadozók többéves szünet után 2009-től láthatóak Szegeden. Nevükkel ellentétben nincsenek közelebbi rokonságban a farkassal, kinézetüket és viselkedésüket tekintve is inkább nagyra nőtt rókákra hasonlítanak. Tovább sétálva szemünk elé tűnik a Pantanal mocsárvidékéről elnevezett bemutató. Ez egy nagy kiterjedésű vizes-nádasos területet foglal magába; egy ilyen területen igazán megdöbbentő látványt nyújtanak a vízben legelésző kapibarák. A dél-amerikai tevefélék mind a négy képviselőjét megismerhetjük a szegedi "pampán". A két vadon élő faj közül a vikunya a veszélyeztetettebb. A másik vadon élő faj a guanakó, melynek csapata Szegeden nagy marákkal és nanduval él együtt. A két háziasított fajta az alpaka és a láma, melyek szintén tágas, füves kifutóban élnek, és évről évre rendszeresen szaporodnak is. Itt élnek a látogató úthoz közeli kifutójukban a Dél-Amerikában háziasított tengerimalacok is.

Közönséges tapír kölyök

Az erdőbe beérve elsőként a Pantanal bemutatóhoz térünk vissza, így a száraz részen pihenő kapibarákat , valamint a velük együtt élő bütykös hattyút ( mely ugyan nem dél-amerikai faj, de remekül érzi magát a kifutóban) és a dél-amerikai tapírokat is megnézhetjük. A tapíroknál immár hagyományosnak tekinthető a csíkos utódok világrajövetele, hiszen eddig hat kistapír látta meg a nagyvilágot a Szegedi Vadasparkban. Az örvös pekarik a disznófélék dél-amerikai rokonai, akik népes csapatban élnek Szegeden a számukra elkerített erdőrészen. Monumentális épület a Dél-Amerika Ház, amely téli szállást nyújt a tapíroknak és a kapibaráknak, valamint télen-nyáron itt élnek az ékes pókmajom és a fekete pókmajom. A ház előtt és után is két nagy testű macskafaj számára épült kifutó. Először a jaguárok kifutója elé érkezünk, ahol e nagymacskafaj mindkét színváltozata bemutatásra kerül egy fekete színezetű hím és egy foltos alapszínű nőstény személyében. A másik kifutóban a rendszertanilag a kismacskák közé tartozó, ám termetre mégis "nagy macskák", a pumák élnek. Rajtuk kívül azonban Dél-Amerika kisebb termetű ragadozói is helyet kapnak, hiszen láthatunk itt ritka erdei kutyákat is, a madárvilágot pedig a tágas röpdében szárnyaló – és külön állatházat, Papagájházat birtokló – zöldszárnyú arák képviselik. Mivel a papagájok csak a tágas kifutó felső részét használják, így "alájuk" egyéb fajok is bemutatásra kerülhetnek. A röpdében levő kis tavon és környékén a Magyarországon nagyon megritkult cigányrécék néhány egyede él. 2007-ben költöztek az új lakók, mivel ekkor érkezett két déli törpeszarvas a Vadasparkba. Ez a föld legkisebb termetű szarvasfaja és először ebben az állatkertben lehet látni Magyarországon. Az apró termetű szarvaspár igen kíváncsi, gyakran látni őket a kifutó látogatók felőli részénél. A fekete bőgőmajmok is itt figyelhetők meg. A Papagájház melletti kis épületben és a hozzá kapcsolódó kifutóban egy európai vidra kölyök kapott átmeneti szállást.

A Trópusi házak lakói

Aranyfejű oroszlánmajmocska, ez a faj a magyar állatkertek közül csak a szegediben látható.
Arany oroszlánmajmocska

A vadaspark a karmosmajmok tenyésztésével érte el a legjobb eredményeket, így ezek a kistestű főemlősök két épületben is helyet kaptak. A Trópusi Ház külső kifutósorán és belső férőhelyein aranykezű tamarinok, Liszt-majmocskák, ugrótamarinok, aranyfejű oroszlánmajmocskák, fehérarcú selyemmajmok, törpe selyemmajmok és Graells-tamarinok képviselik a karmosmajmokat. A Graells-tamarin a legnagyobb állatkerti ritkaság közülük, a világ állatkertjeiben nagyjából 25 egyede él. Rajtuk kívül azonban éji majmot, a ragadozók közé tartozó, mosómedveféle farksodrót, rendszeresen szaporodó fehérarcú sátánmajmokat, valamint utóbbiakkal együtt élő arany agutikat is láthatunk. Közös röpdében kapott helyet a venezuelai amazon és a nagy sándorpapagáj, az épületben pedig néhány terrárium is látható. Itt sárga anakonda, közönséges óriáskígyó és zöld leguánok élnek. Az Atlanti-partvidéki Esőerdő Háza a Tanyaudvar és az Ázsia-Ház közelében helyezkedik el, közel a Trópusi Házhoz. Itt – és a hozzá kapcsolódó tágas kifutókban – a különösen veszélyeztetett arany és aranyfejű oroszlánmajmocskák, valamint a fehérarcú és ezüst selyemmajmok élnek. A ház belső terében lévő terráriumban barna baziliszkuszok, az akváriumban pedig vöröshasú piráják láthatóak. A karmosmajmok kifutósorával ellentétes oldalon található kifutóban látható a fehérorrú ormányosmedve, mellette sárga-kék arák élnek. A Vadaspark területén szabadon szaladgáló házi nyulak közül többel is találkozhatunk ezen a környéken.

Ha mindezek után a Szegedi Vadasparkot röviden akarjuk jellemezni, egyértelműen a ritka és többnyire veszélyeztetett fajok természetes körülmények között történő bemutatását – és természetesen ezek tenyésztését – kellene kiemelni.

Fajok, amelyek csak a Szegedi Vadasparkban láthatóak Magyarországon

foltos hiéna
déli törpeszarvas

Fajok, amelyek a Szegedi Vadasparkon kívül csak-egy két állatkertben láthatóak Magyarországon

bengál törpemacska (Prionailurus benghalensis)

Képek a vadasparkban látható fajokról

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szegedi_Vadaspark&oldid=17705422”