Fehérfejű szövőmadár
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Dinemellia dinemelli (Rüppell, 1845) | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Fehérfejű szövőmadár témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérfejű szövőmadár témájú médiaállományokat és Fehérfejű szövőmadár témájú kategóriát.
|
A fehérfejű szövőmadár vagy más néven fehérfejű bivalyszövő (Dinemellia dinemelli) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a szövőmadárfélék (Ploceidae) családjához tartozó Dinemellia nem egyetlen faja.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fajt Eduard Rüppell német ornitológus írta le 1845-ben, a Textor nembe Textor dinemelli néven.[3]
Alfajai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Dinemellia dinemelli boehmi (Reichenow, 1885)
- Dinemellia dinemelli dinemelli (Rüppell, 1845)[2]
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kelet-Afrikában, Dél-Szudán, Dzsibuti, Etiópia, Kenya, Szomália, Szudán, Tanzánia és Uganda területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi füves puszták, szavannák és cserjések. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Testhossza 18 centiméter, testtömege 57–85 gramm.[3] Csőre feketés barna, lába sötétbarna. Feje és hasi része fehér, dolmánya, evező- és kormánytollai világosabban szegett csokoládébarnák, a szárny ormán lévő kis folt, a farcsík és a farkfedők bíborpirosak.
 |
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Elsősorban rovarokkal, magvakkal és gyümölcsökkel táplálkozik,[3] melyet a földön keresi az akáciák és a tüskés bokrok alatt. Párosával vagy kisebb csapatban él. Gyakran társul a háromszínű fényseregély (Lamprotornis superbus) csapataihoz.
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Laza kolóniákban fészkel. Nagy méretű, rendetlen benyomást keltő fészkeit tüskés ágakból építi az akáciafák ágai közé. A bejárónyílás alul található. Belül puha füvekkel béleli ki a fészekkamrát a tojó.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2019. július 27.
- 1 2 "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2019. július 27.
- 1 2 3 "Hand Books the Birds". Hozzáférés: 2019. július 27.
- 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2019. július 27.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2009. november 21.
- Brehm Állatok világa
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve
