Görög teknős

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Görög teknős
Testudo hermanni boettgeri4.jpg
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Alországág: Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria)
Főtörzs: Újszájúak (Deuterostomia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Teknősök (Testitudines)
Alrend: Nyakrejtő teknősök (Cryptodira)
Család: Szárazföldi teknősfélék (Testudinidae)
Nem: Testudo
Linnaeus, 1758
Faj: T. hermanni
Tudományos név
Testudo hermanni
Gmelin, 1789
Elterjedés
A görög teknős elterjedési területeA görög teknős elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Görög teknős témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Görög teknős témájú médiaállományokat és Görög teknős témájú kategóriát.

A görög teknős (Testudo hermanni) a hüllők (Reptilia) osztályának a teknősök (Testudines) rendjébe, ezen belül a Szárazföldi teknősfélék (Testudinidae) családjába tartozó faj. A természetes élőhelyükön gyomokkal táplálkoznak (pl. pitypang, útifüvek, csorbóka fajok, papsajtmályva, fehér here, vörös here, stb.), nagyon ritkán fogyasztanak egy kevés gyümölcsöt is. Sok fogságban tartott teknőst csak gyümölcsökkel etetnek, amitől eldeformálódik a páncéljuk és kevés ideig élnek. A megfelelő, változatos táplálásuk nagyon fontos.

Tartása[szerkesztés]

Nagyon fontos, hogy csak az tartson görög teknőst, aki tud megfelelő nagyságú életteret biztosítani neki. Sok időt kell rászánni és egyben nagy felelősséggel is jár. Helyes tartás mellett akár 100 évig is él, ezért kisgyerekeknek nem ajánlott., mivel hamar megunhatják. Mivel mérsékelten fenyegetett faj, fontos, hogy csak CITES-engedéllyel rendelkező görög teknőst vásároljunk.

Terrárium[szerkesztés]

A terrárium minimális méretei:

Hosszúság: a teknős páncélhosszának minimum 7-szerese

Szélesség: a teknős páncélhosszának minimum 6-szorosa

Természetesen minél nagyobbat tudunk biztosítani, annál jobb.

Aljzat:

Az egyetlen megfelelő aljzat a kerti föld. Állatkereskedésben sokszor javasolnak kókuszrostot vagy homokot, de ezek nagyon rosszat tesznek a teknős ízületeinek.

Berendezés:

Szükséges egy itató (amibe nem tud belefulladni), kövek, növények, fűcsomók (ezek terráriumi körülmények között elszáradnak, de így is tökéletes búvóhely a teknősöknek). Minél jobban hasonlít a berendezés a teknős élőhelyére, annál jobb.

Világítás:

Fontos, hogy legyen UV fényt adó lámpa és melegítő lámpa is. Vannak kifejezetten hüllőknek való lámpák, amik mindkettőt tartalmazzák.

A lámpa alatt akár 40 °C is lehet, a terrárium többi részén 25 °C körül legyen a hőmérséklet.

Kinti kifutó[szerkesztés]

Nyáron építhetünk teknősünknek egy kifutót a kertbe. Erre is vonatkozik, hogy minél nagyobb, annál jobb. Fontos, hogy megfelelően elkerítsük, és a széleit ássuk be legalább 15 cm-re a föld alá, hogy ne tudják kiásni magukat.

Berendezés:

Fontos, hogy legyen árnyékos helye is, mert a nyári melegben könnyen hőgutát kaphat. Növényeket, fűcsomókat lehet beültetni, valamint egy búvóhely is jól jöhet, ahova elvonulhat.

Takarmányozása[szerkesztés]

Ezt rontja el a legtöbb teknőstartó. A természetes élőhelyükön gyomokkal táplálkoznak (pl. pitypang, útifüvek, csorbóka fajok, papsajtmályva, fehér here, vörös here, stb.), nagyon ritkán fogyasztanak egy kevés gyümölcsöt is. Sok fogságban tartott teknőst csak gyümölcsökkel etetnek, amitől eldeformálódik a páncéljuk, megnő a szarukávájuk és kevés ideig élnek. A megfelelő, változatos táplálásuk nagyon fontos.

Ami nagyon rossz nekik[szerkesztés]

Sokan sétáltatják őket a padlón. Ettől szétcsúsznak az ízületeik. A legjobb, ha mindig az élőhelyükhöz hasonló helyen vannak.

Az sem jó nekik, ha túl stresszes környezetbe kerülnek. (Pl. sokan fogdossák őket egyszerre, ide-oda pakolgatják őket, stb.) A legjobb nekik, ha nyugalmas környezetben, minél nagyobb terráriumban lehetnek, megfelelő aljzattal.

Előfordulása[szerkesztés]

Főleg Görögországban, Romániában, Szerbiában, Montenegróban, Horvátországban, Dél-Franciaországban, Bulgáriában, Korzikán, Szardínián és Olaszországban élő szárazföldi teknősfaj.

Alfajai[szerkesztés]

  • Testudo hermanni hermanni alfaj élőhelye Olaszország és Dél-Franciaország. Kisebb és színesebb mintázatú, és nagyobb a combpajzsa, mint a mellpajzsa.
  • Testudo hermanni boettgeri a Balkánon él, nagyobb méretű, fakóbb színű, és a mellpajzsa nagyobb, mint a combpajzsa.
  • Testudo hermanni hercegoviensis élőhelye Horvátország déli része
  • Testudo hermanni peloponnesica Görögország déli részén, a Peloponnészoszi félszigeten él.

Megjelenése[szerkesztés]

A kifejlett egyedek hossza 12-23 centiméter. Páncéljuk magasan ívelt, ovális, mellvértjük lapos ( a hímeké homorú), alapszíne okkersárga melyen eltérő nagyságú sötét foltok helyezkednek el. Egyes egyedekről hiányozhat a mintázat. Páncéljukon jól megfigyelhető növekedésük szakaszossága. E rovátoltság alapján nem lehet megállapítani a teknősök korát. Az idősebb példányokról ez lekophat, páncéljuk simává válik. Lehet találkozni olyan egyedekkel amik páncélja csorbult vagy foltokban csontig kopott. Ezek mechanikai sérülések, legtöbbször ragadozó madarak okozzák, magasból sziklákra, néha úttestre ejtik a teknősöket, hogy páncéljuk összetörjön.

A rosszul táplált (szinte csak gyümölcsökkel etetett), beteg teknősök páncélja általában nem egyenletes, besüppedt vagy "piramis" alakú. Szarukávájuk, azaz "csőrük" sokszor túlnő. Általában ez is a rossz táplálásnak köszönhető. A túlnőtt szarukávát az állatorvos le tudja vágni, viszont a páncél eldeformálódását nem lehet rendbe hozni, legfeljebb annyit érhetünk el, hogy nem romlik tovább.

Életmódja[szerkesztés]

Telelésük novembertől márciusig tart, ébredés után 1-2 hétig intenzíven táplálkoznak. Mikor beindul a bélműködésük, keringésük és kondíciójuk is helyre állt, kerül sor a párzásra. Párzási időszakban a hímek igen hevesen udvarolnak és rengeteget mozognak, nagy területeket járnak be a nőstény után kutatva. A nőstények általában passzív viselkedést tanúsítanak a hímek felé, gyakran nem vesznek róluk tudomást és próbálnak tovább haladni, ekkor a hím hosszas lökdösődéssel udvarol. Természetes élőhelyükön elsősorban "gazokkal" táplálkoznak (pl. pitypang, tyúkhúr, útifüvek, csorbóka fajok, fehér here, vörös here, stb.) Nagyon ritkán fogyasztanak egy kevés gyümölcsöt is. Sajnos a fogságban tartott teknősöknek sokszor csak gyümölcsöket adnak. Ezekben nincs elég kalcium, ezért eldeformálódik a teknős páncélja, és kevés ideig fog élni.

Séta a kertben

Szaporodása[szerkesztés]

A nőstények 5-8 darab, 32 x 25 milliméteres tojásokat raknak, melyek időjárástól, hőmérséklettől függően 57-100 nap elteltével kelnek ki. Évente akár 2-3 fészekaljuk is lehet.

Védettsége[szerkesztés]

A tartásához CITES-engedély kell.

Állatkertekben[szerkesztés]

Szinte minden állatkertben élnek görög teknősök. Magyarországon a Budapesti Állatkertben, a Nyíregyházi Állatparkban, a Veszprémi Állatkertben, a Debreceni Állatkertben, a Kecskeméti Vadaskertben, a Győri Állatkertben, a Miskolci Állatkertben, a Pécsi Állatkertben, a Jászberényi Állatkertben, a Szegedi Vadasparkban és a Gyöngyösi Állatkertben tartanak görög teknősöket.

További információk[szerkesztés]