Ugrás a tartalomhoz

Réti here

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Vörös here szócikkből átirányítva)
Réti here
Virága közelről
Virága közelről
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Hüvelyesek (Fabales)
Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae)
Alcsalád: Bükkönyformák (Faboideae)
Nemzetség-
csoport
:
Trifolieae
Nemzetség: Lóhere (Trifolium)
Alnemzetség: Trifolium subg. Trifolium
Fajcsoport: Trifolium sect. Trifolium
Faj: T. pratense
Tudományos név
Trifolium pratense
L.
Szinonimák
Szinonimák
  • Trifolium borysthenicum Gruner
  • Trifolium bracteatum Schousb.
  • Trifolium lenkoranicum (Grossh.) Roskov
  • Trifolium pratense var. lenkoranicum Grossh.
  • Trifolium ukrainicum Opperman

a Trifolium pratense var. americanum szinonimái:

  • Trifolium expansum Waldst. & Kit.
  • Trifolium pratense subsp. americanum Soják
  • Trifolium pratense subsp. expansum Jáv.

a Trifolium pratense var. maritimum szinonimája:

  • Trifolium pratense var. villosum Wahlb.

a Trifolium pratense var. sativum szinonimái:

  • Trifolium baeticum Boiss.
  • Trifolium pratense subsp. sativum Ponert
  • Trifolium pratense subsp. sativum Schuebl. & Mart.
  • Trifolium sativum (Schreb.) Crome
  • Trifolium sativum subsp. praecox Bobrov
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Réti here témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Réti here témájú médiaállományokat és Réti here témájú kategóriát.

A réti here vagy vörös here (Trifolium pratense) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó faj, amelyet takarmánynövényként termesztenek.

Előfordulása

[szerkesztés]

Eredetileg egész Európában, Nyugat-Ázsiában és Északnyugat-Afrikában nőtt, de mára a világ számos más részén termesztésbe vonták. Indiában és Pakisztánban is vannak ősállományai.[1]

Változatai

[szerkesztés]
  • Trifolium pratense var. americanum Harz
  • Trifolium pratense var. maritimum Zabel
  • Trifolium pratense var. perenne Host
  • Trifolium pratense var. pratense
  • Trifolium pratense var. sativum Schreb.
  • Trifolium pratense var. villosum DC.

Megjelenése

[szerkesztés]

A réti here alakgazdag évelő növény. Erős karógyökérrel rendelkezik, gyökérzete általában 60-70 centiméter mélyre, de egyes talajokban akár 1-2 méter mélyre is lehatolhat. Az áttelelést a talajfelszínhez közel elhelyezkedő gyöktörzse biztosítja. A hajtások a gyöktörzs csúcsrügyeiből indulnak, a több hajtás bokorszerűen csoportosul. Szára 15-30, néha 70 centiméter magas, felemelkedő vagy felálló, többnyire szőrös. Levelei összetettek, három levélkéből állnak – a latin Trifolium nemzetségnév is erre utal –, melyek tojásdad vagy hosszúkás lándzsa alakúak, ép szélűek, finoman és egyenletesen szőrösek. A levélkék színi oldalán gyakran látható világosabb zöld színű, félhold alakú jellegzetes folt, keresztsáv. Az alsó levelek nyele hosszú, a felsőké rövid. A kellemes illatú virágok szirmai bíborpirosak (ritkán fehérek), gömb vagy tojás alakú fejecskevirágzatban (gombvirágzatban) nyílnak, a fejecskék általában kettesével állnak a szárakon. A csésze szőrös, 10 erű és fele olyan hosszú, mint a párta. Hüvelyterméseiben egyetlen mag fejlődik. A mag alakja lekerekített sarkú háromszögre emlékeztet, színe sárga, de a mag szélesebb részén sokszor lilás, fényes; ez a lilás színárnyalat a tetraploid fajták magján alárendelt. A diploid fajták ezermagtömege 1,6-2,3 gramm, a tetraploid fajtáké 2,5-3,2 gramm.[1][2]

Életmódja

[szerkesztés]

A réti here réteken, legelőkön, szántókon, világos erdőkben, üde, mély rétegű, tápanyagban gazdag talajokon nő.[1]

A virágzási ideje májustól szeptember végéig tart. Rovarmegporzású, s habár a házi méhek is látogatják virágait, a megporzást főleg a hosszú szívókájú rovarok (pl. vadméhek, poszméhek) tudják csak elvégezni.[1][2]

Felhasználása

[szerkesztés]

Főleg takarmánynövénynek termesztik; több más pillangósvirágúhoz hasonlóan a vetésforgó egyik alapeleme. A legfontosabb, fehérjegazdag here-faj.[1]

Régen fontos gyógynövényként is számon tartották vértisztító és köhögéscsillapító hatása miatt. Fekélyek borogatására is használták. Manapság a benne található izoflavonoidok hormonszerű hatása miatt a változókori panaszok kezelésére alkalmazzák.[3] Klinikai vizsgálatok során kimutatták antioxidatív és gyulladáscsökkentő hatását, valamint azt, hogy gátolja rákos sejtek és új vérerek kialakulását.[4] Fontos előnye, hogy a herefélék közül a legkevesebb nehézfémet tartalmazza.[5]

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
  2. a b Vöröshere. In Szántóföldi növénytermesztéstan. (magyarul) Szerkesztette: Radics László. Budapest: Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Kar. 1994. Hozzáférés: 2020. május 10. (htm)  
  3. Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 75. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
  4. Trifolium species-derived substances and extracts--biological activity and prospects for medicinal applications
  5. Elemental analysis and nutritional value of edible Trifolium (clover) species

Források

[szerkesztés]