Sörényes hangyász
Sörényes hangyász | ||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Állatkerti példány
| ||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
Sebezhető | ||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
Myrmecophaga tridactyla (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||
Elterjedési területe; a narancssárga területekről feltételezhető, hogy azokon már kihalt
| ||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Sörényes hangyász témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Sörényes hangyász témájú médiaállományokat és Sörényes hangyász témájú kategóriát. |
A sörényes hangyász (Myrmecophaga tridactyla) az emlősök (Mammalia) osztályának a szőrös vendégízületesek (Pilosa) rendjébe, ezen belül a hangyászfélék (Myrmecophacidae) családjába tartozó Myrmecophaga emlősnem egyetlen faja.
Előfordulása
[szerkesztés]A sörényes hangyász kizárólag Közép- és Dél-Amerikában honos. Elterjedési területe Belizétől és Guatemalától egészen Argentína északi részéig tart. E hangyász a legveszélyeztetettebb hangyászfaj.
Alfajai
[szerkesztés]- Myrmecophaga tridactyla tridactyla
- Myrmecophaga tridactyla artata
- Myrmecophaga tridactyla centralis
Megjelenése
[szerkesztés]Az állat hossza 100-120 centiméter, farokhossza 65-90 centiméter és testtömege 18-39 kilogramm, a hímek kicsit súlyosabbak a nőstényeknél. Törzsének alakja, hatalmas seprűszerű farka és különleges hosszú koponyája már a külsejét is egyedivé teszik. Megnyúlt állkapcsában nincsenek fogak, helyette hosszú, akár 61 centiméterre kinyújtható nyelvével kapkodja el rendkívül gyorsan a termeszeket, néhány perc alatt akár több százat is. Nyelvét kis tüskék borítják, és az állat mintegy 61 centiméter mélyre tud behatolni vele egy hangyajáratba. Táplálkozás közben a hangyász nyállal nedvesíti be nyelvét, ez azonban nem ragadós, mint azt sok forrás állítja. Mellső lábain 5-5 ujja van. A második és a harmadik ujjon erős karmok nőttek, ezekkel védekezik, illetve ás ki hangyabolyokat. Karmait úgy védi, hogy járás közben a talpa alá hajlítja őket, és „csuklójára” támaszkodik. Testhőmérséklete az egyik legalacsonyabb az emlősök között, mindössze 32 Celsius-fok, és hogy alvás közben ne csökkenjen tovább, takaróként használja hatalmas farkát.
Életmódja
[szerkesztés]A hangyász magányos; lakott területek közelében éjjel aktív, máshol viszont nappali állat. Tápláléka talajlakó hangyák és termeszek. Amikor a sörényes hangyász megbont egy-egy termeszvárat, az ott élő 1-2 millió egyedből mindössze pár százat fogyaszt el, majd odébbáll. Ez egyrészt védekezés a támadó termeszkatonák ellen, másrészt arra is jó, hogy nem pusztul el véglegesen a kolónia, mert a felfalt egyedeket gyorsan pótolni tudják, így a táplálékforrás megmarad későbbre is. A szaglása kitünő.[1]
Fogságban általában több mint 20 évig él.
Szaporodása
[szerkesztés]A nőstények 2-3 éves korban válnak ivaréretté. A párzási időszak március és május között van. A vemhesség 190 napig tart, ennek végén rendszerint egy utód jön a világra. A kis hangyászt anyja 8-9 hónapos koráig a hátán hordja mindenhova magával.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]A sörényes hangyászt, csakúgy, mint sok más állatfajt, az élőhelyének elvesztése veszélyezteti leginkább. Azonban a száraz füves területeken – szintén emberi hatásra – gyakran pusztító bozóttüzek is sok áldozatot követelnek. Számos hangyászt gázolnak el autók, és a kóbor kutyák csapatai is sokat megölnek.
Egyes területeken húsukért, máshol pusztán kártevőnek tartva őket vadásznak rájuk az emberek.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) korábban a fajt a „veszélyeztetett” kategóriába sorolta. 2006-ban azonban átsorolták a „mérsékelten veszélyeztetett” kategóriába, ami eggyel enyhébb rangfokú kategória. Az átsorolás oka az volt, hogy az állománycsökkenéseket nem lehetett kellően bizonyítani, illetve nem érték el azt a szintet, ami az eggyel magasabb kategóriába sorolást indokolná.
Európa állatkertjeiben jelenleg 120 sörényes hangyász él. A programot a német Dortmundi Állatkertben vezetik, amely intézmény egyben a legsikeresebbnek számít a faj tenyésztésében. A program egyik megoldandó nehézsége éppen az, hogy a sikeres szaporítás következtében a dortmundi vérvonal túlreprezentált az európai állományban. Ezen, az Európán kívüli, főleg amerikai és japán állatkertekkel való csere segíthet, amely nem túl egyszerű a szigorú állat egészségügyi és egyéb szabályok miatt.
Magyarországon jelenleg öt helyen tartanak. Ursula, a dortmundi nőstény sörényes hangyász 2010 tavaszán költözött be a Szegedi Vadaspark dél-amerikai területére, majd két évvel később megérkezett párja, Árész is egy csehországi állatkertből.[2] Együttlétük gyümölcse 2013. szeptember 22.-én jött a világra, mely az első sörényes hangyászkölyök, mely magyar állatkertben született.[3] A Szegedi Vadasparkon kívül még a Budapesti Állatkertben, a nyíregyházi állatparkban, a jászberényi állatkertben és a győri állatkertben tartanak sörényes hangyászt.
Képek
[szerkesztés]-
Pihenő sörényes hangyász
-
Sörényes hangyász kicsinyével
-
Rajz a sörényes hangyászról
-
Sörényes hangyász csontváz
-
Kitömött sörényes hangyász a londoni Természettudományi Múzeumban
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Whitfield, Philip. Nagy, Márta: Állatvilág : Scolar kalauz gyerekeknek. 2000. ISBN 963-9193-39-9 Hozzáférés: 2021. augusztus 17.
- ↑ Sörényes hangyász (magyar nyelven). Szegedi Vadaspark. [2012. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 11.)
- ↑ Őszi szenzáció a Vadasparkban: sörényes hangyász született! (magyar nyelven). Szegedi Vadaspark, 2013. október 2. [2013. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 2.)
Források
[szerkesztés]- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. The Johns Hopkins University Press, Baltimore 1999, ISBN 0-8018-5789-9.
- Mammal Species of the World, A Taxonomic and Geographic Reference, 3rd edition, 2005 ISBN 0-8018-8221-4
További információk
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 25.)
- Fotók és videók a sörényes hangyászról
- Angol nyelvű fajleírás
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) Archiválva 2011. május 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
- [1]
- [2]
- http://www.jaszberenyzoo.hu/?q=node/1003
- http://www.zoogyor.com/index.php?kezd=0&kod=275&modul=hirek
- Szőrös vendégízületesek
- Emlősfajok
- Argentína emlősei
- Belize emlősei
- Bolívia emlősei
- Brazília emlősei
- Kolumbia emlősei
- Costa Rica emlősei
- Ecuador emlősei
- Francia Guyana emlősei
- Guatemala emlősei
- Guyana emlősei
- Honduras emlősei
- Nicaragua emlősei
- Panama emlősei
- Paraguay emlősei
- Peru emlősei
- Suriname emlősei
- Uruguay emlősei
- Venezuela emlősei
- A neotropikus ökozóna élővilága
- Monotipikus taxonok