Duméril-boa
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Sebezhető      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Boa dumerili (Jan in Jan & Sordelli, 1860) | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Duméril-boa témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Duméril-boa témájú médiaállományokat és Duméril-boa témájú kategóriát. |
A Duméril-boa (madagaszkári talajlakó boa, Boa dumerili vagy Acrantophis dumerili) az óriáskígyófélék (Boidae) családjába és a valódi boák (Boinae) alcsaládjába tartozó szárazföldi kígyófaj.
Előfordulása[szerkesztés]
Madagaszkár déli, délnyugati, valamint északnyugati területein élnek populáció, elsősorban a partvidékhez közel. Megtalálták egyedeit Réunion szigetén is, de egyelőre nem ismert, hogy természetes úton kerültek oda, vagy a sziget őslakosai vitték e magukkal a kígyókat a rágcsálók irtására.
Száraz fás szavannákon, nyílt erdőkben él, gyakran húzódik be a településekre is.
Megjelenése[szerkesztés]
Viszonylag kis méretű óriáskígyó, 2 méternél ritkán nő nagyobbra. Ivadékai rózsaszínes árnyalatúak, de gyorsan kifakulnak. A kifejlett példányok hátoldalát sötét alapon barna foltok tarkítják, ajakpajzsaikon fekete foltok vannak. Hasi oldaluk fehér, sárgásfehér.
Mintázatuk nagyon változatos, nincs két teljesen azonos példány. A hátoldal foltjai helyenként körbe záródnak, máshol nem is érintik egymást.
Álluktól a torkukig mély barázda húzódik, amelyet különösen rugalmas bőr borít. Ez a terület nyeléskor megnyúlik, így az állkapocs jelentős tágulását teszi lehetővé.
Életmódja[szerkesztés]
A főleg talajon mozgó kígyó éjszaka aktív. Rágcsálókra és más kisebb emlősökre vadászik, amelyeket a szája körüli pajzsokon elhelyezkedő hőérzékelő gödörszervével derít fel. Rendszerint a kisemlősök által hátrahagyott, a fák gyökerei közé ásott üregekbe költözik. Az előző lakók általában a kígyó táplálékaként végzik. Bár terráriumban feltűnőnek látszik a színezete és mintázata, a természetes, avarral borított közegében jól beleolvad a háttérbe.
Szaporodása[szerkesztés]
A kedvezőtlen időjárású hónapokat „téli álomban” vészeli át. A meleg és csapadékos évszak beköszöntével párzanak, egyszerre több hím is felkeresi a nőstényt. A hímek ekkor heves csatákat is vívhatnak a párzás jogáért. Elevenszülő, vagyis a tojásokat anyjuk a testében költi. A vemhessége kígyóknál szokatlanul hosszú, 5-7 hónap, és csak kevés utódja látja meg a napvilágot. A hamar önállóvá váló kis kígyók kezdetben 42-48 centiméter hosszúak.
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
A Duméril-boa élőhelyének pusztulása, valamint állatkereskedelmi célú gyűjtése miatt erősen veszélyeztetett, ezért fokozott nemzetközi védelmet élvez.
A Természetvédelmi Világszövetség szerint besorolása "sebezhető".
Tartása[szerkesztés]
Talán éppen ritkasága révén kedvelt terráriumi állat. A közönséges óriáskígyó (Boa constrictor) tartásához hasonló feltételeket kell megteremteni számára. A megfelelően nagy méretű terráriumának nappali hőmérséklete 28 Celsius-fok körül kell lennie, amelyet este csökkentsünk. Miután a természetben is a nyugalmi időszakot követi a párzás, a szaporítás fogságban is két hónapos teleltetés után (22 °C, jóval kevesebb táplálék) eredményesebb. Vizes tálat viszont folyamatosan biztosítani kell számukra.
Magyarországon a Szegedi Vadasparkban, a Pécsi Állatkertben és a Budapesti Állatkertben tartják.
Források[szerkesztés]
- Friedrich-Wilhelm Henkel, Wolfgang Schmidt (Hrsg.): Amphibien und Reptilien Madagaskars, der Maskarenen, Seychellen und Komoren. Verlag Eugen Ulmer, 1995; ISBN 3-8001-7323-9
- Miguel Venzel, Frank Glaw: Phylogeography, systematics and conservation status of boid snakes from Madagascar (Sanzinia and Acrantophis). In: Salamandra 39 (3/4), 2003; Seiten 181-206). Volltext (pdf)
- Chris Mattison: Snake; 1999, Dorling Kindersley Limited, London
- http://www.pecszoo.hu/dumeril-madagaszkari-boa/
További információk[szerkesztés]
- Bioport
- ITIS szereinti rendszerbesorolás
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 20.)
- További információk (angol)
|
