Zöldszárnyú ara

Zöldszárnyú ara
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Papagájalakúak (Psittaciformes);
Család:	Papagájfélék (Psittacidae);
Alcsalád:	Újvilágipapagáj-formák (Arinae);
Nemzetség:	Arini;
Nem:	Ara;
Faj:	A. chloropterus;
Tudományos név
	Ara chloropterus; (Gray, 1859)
Szinonimák
	Ara chloroptera
Elterjedés
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Zöldszárnyú ara témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Zöldszárnyú ara témájú médiaállományokat és Zöldszárnyú ara témájú kategóriát.

A zöldszárnyú ara (Ara chloropterus vagy Ara chloroptera) a madarak (Aves) osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Argentína, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Panama, Paraguay, Peru, Suriname, Venezuela területén honos. Eredeti élőhelyén a trópusi erdőkben él párokban. Betelepítették Puerto Rico szigetére is.

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 90 centiméter, testtömege 1000–1500 gramm, nagy testű papagáj, ék alakú farokkal és csupasz pofatájékkal, melyben vörös színű dísztollak ülnek. Alapszíne mélyvörös, azonban hátának középső része és a farcsíkja kék, halványsárga írisze pedig kiemeli élénk színeit. A tojó valamivel kisebb.

Életmódja[szerkesztés]

Viszonylag óvatos madár, röpte gyors, egyenes, szabályos erőteljes szárnycsapásokkal. Kis csoportokban, néha viszont akár száznál is több egyedet számláló csapatokat alkot. Tápláléka magvak, gyümölcsök, bogyók és hajtások.

Szaporodása[szerkesztés]

Korhadó pálmafák üregeiben fészkel. Tél végén, illetve kora tavasszal rakja tojásait – fészekaljanként kettőt –, amelyből a fiókák 4–5 hét elteltével kelnek ki. Kirepülésük a 15. héten várható, azonban teljes önállóságukig még egy további hónap szükséges.