Zöld leguán

Zöld leguán
	Zöld leguán egy chilei állatkertben
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Hüllők (Reptilia);
Rend:	Pikkelyes hüllők (Squamata);
Alrend:	Gyíkok (Sauria);
Család:	Leguánfélék (Iguanidae);
Nem:	Iguana;
Faj:	I. iguana;
Tudományos név
	Iguana iguana; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
	Lacerta iguana Linnaeus, 1758; Lacerta igvana Linnaeus, 1758;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Zöld leguán témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Zöld leguán témájú médiaállományokat és Zöld leguán témájú kategóriát.

A zöld leguán (Iguana iguana) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a gyíkok (Sauria vagy Lacertilia) alrendjébe, a leguánalakúak (Iguania) alrendágába és a leguánfélék (Iguanidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A zöld leguán Amerika trópusi területein, Dél-Mexikótól Paraguayig, valamint Brazília déli részén nagyon elterjedt. Néhány Karib-tengeri szigeten is előfordul. Bár manapság nem veszélyeztetett faj, húsáért és a terráriumoknak való eladásért vadásszák ezt az állatot.

Alfajai[szerkesztés]

Iguana iguana iguana
Iguana iguana rhinolopha

Megjelenése[szerkesztés]

Az állat testhossza 1,2–2 méter, testtömege 1,2–8 kilogramm. A kifejlett hím pikkelye szürkészöld, toroklebenye jól fejlett, háttaraja hosszú és hátrahajló. A kifejlett nőstény testfelépítése könnyedebb, mint a hímé, toroklebenye és háttaraja kisebb. Farokhossza a törzs hosszának háromszorosát is elérheti; izmos és ostorhoz hasonló, védekezésre is alkalmas. Hosszú és hátrahajló karmai vannak, így az állat jól meg tud kapaszkodni az ágakon; a nőstény ásásra is használja őket. A fiatal leguán fényesebb színű, toroklebenye még alig fejlődött ki, háttaraja rövid.

Életmódja[szerkesztés]

A zöld leguán alkalmanként csoportosan él, és nappal tevékeny. Tápláléka levelek, bogyók, gyümölcsök és más növényi táplálék. Anyagcseréjükhöz némi állati eredetű táplálékra is szüksége van. Növendékkorában gerincteleneket is fogyaszt.^[1]

Szaporodása[szerkesztés]

Az ivarérettséget 3 éves korban éri el. A párzási időszak a földrajzi fekvéstől függ. A nőstény évente egyszer rak tojást, de ekkor 25–60 darabot. A tojásokat 30 centiméter mély alagútba rakja. A kis leguánok 90 nap múlva fejlődnek ki.

Rokon fajok[szerkesztés]

A zöld leguán legközelebbi rokona és az Iguana hüllőnem másik faja, a kis-antilláki leguán (Iguana delicatissima).

Állatkertekben[szerkesztés]

Szinte minden állatkertben élnek zöld leguánok. Magyarországon a Budapesti Állatkertben, a Nyíregyházi Állatparkban, a Veszprémi Állatkertben, a Debreceni Állatkertben, a Kecskeméti Vadaskertben, a Győri Állatkertben, a Miskolci Állatkertben a Pécsi Állatkertben, a Jászberényi Állatkertben és a Gyöngyösi Állatkertben tartanak zöld leguánokat.

Képek[szerkesztés]

Nevével ellentétben nem mindig zöld színű, narancssárgás példányok is előfordulnak
Egy zöld színű egyed
A fiatal állatok igazán zöldek
Portré
Hím leguán jellegzetes toroklebennyel
Zöld Leguán egy magyar állatkertben