Fokföldi szirtiborz

Fokföldi szirtiborz
	Dél-Afrika-i példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Afrotheria;
Csoport:	Előpatások (Paenugulata);
Rend:	Szirtiborz-alakúak (Hyracoidea);
Család:	Szirtiborzfélék (Procaviidae);
Nem:	Szirti borz (Procavia); Storr, 1780
Faj:	P. capensis;
Tudományos név
	Procavia capensis; (Pallas, 1766)
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Fokföldi szirtiborz témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Fokföldi szirtiborz témájú médiaállományokat és Fokföldi szirtiborz témájú kategóriát.

A fokföldi szirtiborz (Procavia capensis) az emlősök (Mammalia) osztályának szirtiborz-alakúak (Hyracoidea) rendjébe, ezen belül a szirtiborzfélék (Procaviidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Kelet-Afrikában mindenhol Eritreától a dél-afrikai Transvaalig, valamint Angola nyugati és déli részén megtalálható.

Alfajai[szerkesztés]

Procavia capensis bamendae
Procavia capensis capensis
Procavia capensis capillosa
Procavia capensis erlangeri
Procavia capensis habessinicus
Procavia capensis jacksoni
Procavia capensis jayakari
Procavia capensis johnstoni
Procavia capensis kerstingi
Procavia capensis mackinderi
Procavia capensis matschiei
Procavia capensis pallida
Procavia capensis ruficeps
Procavia capensis scioanus
Procavia capensis sharica
Procavia capensis syriacus
Procavia capensis welwitschii

Megjelenése[szerkesztés]

A fokföldi szirtiborz hossza 45-55 centiméter, magassága 15-25 centiméter és testtömege 2-5 kilogramm. Szőre színe sárgás vagy világosbarna. A hátán csupasz rész található; ez a hátmirigy, amelyet világos szőrkoszorú vesz körül. Ennek funkcióját pontosan nem ismerjük. Amikor az állat fél vagy izgatott, a mirigy körül feláll a szőre. Mellső és hátsó lába-amelyeken négy, illetve három, pata alakú köröm található-, valamint gumiszerű talppárnái, amelyek ragacsos folyadékot választanak ki, szilárd tapadást biztosítanak az állatnak a sziklák között. Metszőfogait csak védekezésre használja, velük mély sebeket tud ütni. Az állatnak éles, különleges formájú szeme van; a szivárványhártya a pupilla fölé ível úgy, hogy védi a felülről érkező közvetlen fénytől; ezáltal az állat bele tud nézni a napba, amikor a ragadozó madarakat kémleli.

Életmódja[szerkesztés]

Családi kötelékben él, nappal aktív, rövid portyázásokat tesz táplálékszerzés céljából és gyakran napozik a sziklákon. Tápláléka leginkább levelek, de füvek is lehetnek. Legfeljebb 14 évet él.

Szaporodása[szerkesztés]

Az állat 16-17 hónapos korában válik ivaréretté. A párzási időszak február–március között van. A vemhesség 7-8 hónapot tart, ennek végén a nőstény 1-3 utódot hoz a világra. Az elválasztás körülbelül 6 hónap után következik be és 16 hónaposan elhagyják a családot.