Nagy Sándor-papagáj
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
_pair_-2pc.jpg)
| ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Palaeornis eupatria (Linnaeus, 1766) | ||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
|
Psittacula eupatria | ||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Nagy Sándor-papagáj témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Sándor-papagáj témájú médiaállományokat és Nagy Sándor-papagáj témájú kategóriát. |
A Nagy Sándor-papagáj (Palaeornis eupatria), korábbi nevén Nagy sándorpapagáj vagy sándorpapagáj, a madarak osztályának a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe, ezen belül a szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae) családjába és a szakállaspapagáj-formák (Psittaculinae) alcsaládjába tartozó faj. Sorolják a Psittacula nembe Psittacula eupatria néven is.
Előfordulása[szerkesztés]
Ázsiában, Afganisztán, Banglades, Bhután, Kambodzsa, India, Laosz, Mianmar, Nepál, Pakisztán, Srí Lanka, Thaiföld és Vietnám területein honos. Síkvidéki és középmagas hegységek erdőségeinek lakója. A nemükbe tartozó kis sándorpapagájok Németország néhány városától (Köln, Wiesbaden, Mainz) Dél-Angliáig kisebb populációkban a szabad természetben élnek.
Alfajai[szerkesztés]
- Palaeornis eupatria eupatria
- Palaeornis eupatria avensis
- Palaeornis eupatria magnirostris
- Palaeornis eupatria nipalensis
- Palaeornis eupatria siamensis
Megjelenése[szerkesztés]
A madár hossza 58 centiméter, testtömege 200-250 gramm. Szárnyán vörös foltot visel. A hím nyakán fekete-vörös gallér van. Feltűnő erős, piros csőre.
Nemek megkülönböztetése[szerkesztés]
Tojó: fakóbb tollazat, a nyakról hiányzik a fekete és rózsaszín örv
Fiatal egyedek: Mint a tojó, de a farkuk rövidebb.
Életmódja[szerkesztés]
Kis csapatokban keresgéli magvakból, gyümölcsökből, virágokból, rovarlárvákból és nektárból álló táplálékát.
Tartása[szerkesztés]
A nagy sándorpapagáj kissé zilált, és nem hozza a legjobb formáját, ha épp hosszú út áll a háta mögött, vagy túl kicsi kalitkában helyezték el és a farktollai károsodtak. A legjobb tágas reptetőben, párban tartani, de nagyobb kalitkában is eléldegél. Az érintetlen farkú, kifejlett madár a volier dísze, csodásan fest. Fagymentes helyen, védőházakban kint is átteleltethető. Gondoskodjunk számára vastag ülőrudakról, nehogy megfagyjon a lábujja. A faszerkezetet elcsócsálja, ezért a reptető vagy kalitka rácsa 4–5 mm vastag drótból készüljön. Csak a kalitkában tartott példányokat lehet beszédre tanítani. A tenyészidőszak kivételével saját fajtársaival jól megfér, az egzótákat viszont zaklatja.
Nem válogatós. Egyaránt szívesen fogyasztja a tablettás eleséget, virágokat, leveleket, gyümölcsöket, bogyókat, gyári papagáj eleséget, csöves kukoricát, zöldségeket, fűzgallyakat és szépiacsontot.
Szaporodása[szerkesztés]
A kis sándorpapagájjal ellentétben saját fészket készít: fák törzsébe váj üreget. Fogságban könnyen szaporítható, ha elég hosszú röptetőben helyezzük el. A fészekodú ajánlott mérete 45x40x50 cm, legalább 11–12 cm-es röpnyílással.Fészekalja 2–4 tojásból áll, melyen 28 napig kotlik. A fiókák kirepülési ideje 6–7 hét.
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. január 9.)
- Hivatalos magyar neve
