Darwin-nandu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Darwin-nandu
Pterocnemia pennata qtl1.jpg
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Öregrend: Futómadár-szabásúak (Palaeognathae)
Rend: Struccalakúak (Struthioniformes)
Család: Nandufélék (Rheidae)
Bonaparte, 1849
Nem: Pterocnemia
Faj: P. pennata
Tudományos név
Pterocnemia pennata
(d’Orbigny, 1834)
Szinonimák

Rhea pennata

Elterjedés
Az alfajok elterjedési területeAz alfajok elterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Darwin-nandu témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Darwin-nandu témájú kategóriát.

A darwin-nandu (Pterocnemia pennata) a struccalakúak (Struthioniformes) rendjébe, a nandufélék (Rheidae) családjába tartozó Pterocnemia nem egyetlen faja.

Egyes rendszerbesorolások a Rhea nemhez sorolják, Rhea pennata néven.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dél-Amerikában Argentína, Bolívia, Chile és Peru területén honos. A síkságot kedveli, a magasább tájakat kerüli.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pterocnemia pennata garleppi
  • Pterocnemia pennata pennata
  • Pterocnemia pennata tarapacensis

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kisebb, mint a jóval ismertebb rokona, a nandu. Alkata zömökebb, magassága csak 90–100 cm. Szárnya nagyobb, mint más futómadaraké. Ujjának karmai hatékony fegyverek. Feketés-szürkés tollainak a hegye fehér.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy hímből és 5–7 tojókból álló családjai 60 fős csoportokba verődve élnek. Táplálékuk többnyire növényi eredetű.

Különösen jól fut, sebessége elérheti a 60 km/órát; lehagyja a ragadozókat. Futás közben időnként bukfencet vat, mint a nyulak vagy a nandu.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy fészekalja 13-17 tojásból áll. Egyedül a hím kotlik.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uránia állatvilág. Madarak. Gondolat Kiadó (1978). p. 35.

Egyéb információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]