„Plantagenêt-ház” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a r2.7.2+) (Bot: ar:بلانتاجينيه cseréje a következőre: ar:بلانتاجانت |
Javítás |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs forrás}} |
{{nincs forrás}} |
||
<br> |
|||
{{egyért0|Az egymást követő nemzedékeket a [[A Plantagenet-dinasztia családfája]] cikk mutatja be részletesebben.}} |
|||
<br> |
|||
⚫ | A '''Plantagenêt-ház'''at szokás első [[Anjou-ház]]nak, vagy '''Angevin-dinasztiá'''nak is nevezni. Eredetileg egy francia [[gróf]]i család volt, akik Anjou tartományban uralkodtak, később megörökölték Normandiát ( |
||
⚫ | A '''Plantagenêt-ház'''at szokás első [[Anjou-ház]]nak, vagy '''Angevin-dinasztiá'''nak is nevezni. Eredetileg egy francia [[gróf]]i család volt, akik [[Anjou]] tartományban uralkodtak, később megörökölték [[Normandia|Normandiát]] (1144–1204 és 1415–1450) és az [[Angol Királyság]]ban (1154–1399), illetve megszerezték a [[Jeruzsálemi Királyság]]ot is (1131–1205). |
||
⚫ | A Plantagenêt nevet eredetileg Plante Genest-nek, Plantegenest-nek vagy Plantaginet-nek írhatták. A név [[V. Gottfried, Anjou grófja|Anjou Gottfriedtől]], [[II. Henrik angol király]] apjától ered. A legvalószínűbb feltevés az, hogy Gottfried a sisakján egy rekettyeágat hordott, hogy sikeresebb legyen a |
||
⚫ | A Plantagenêt nevet eredetileg Plante Genest-nek, Plantegenest-nek vagy Plantaginet-nek írhatták. A név [[V. Gottfried, Anjou grófja|Anjou Gottfriedtől]], [[II. Henrik angol király]] apjától ered. A legvalószínűbb feltevés az, hogy Gottfried a sisakján egy [[rekettye (növénynemzetség)|rekettyeágat]] hordott, hogy sikeresebb legyen a [[vadászat]]ban. Innen származik a „Plantagenet” név. |
||
Az angol uralkodóházból [[1154]] és [[1485]] között 14 király került ki. Közülük hat tartozott az oldalági [[York-ház]]hoz, illetve a [[Lancaster-ház]]hoz. A család a [[V. Gottfried, Anjou grófja|Godofréd, Anjou grófja]] (†1151) és [[Matilda angol királynő|Matild császárné]], [[I. Henrik angol király|I. Henrik]] lánya között köttetett házasságból eredt. |
Az angol uralkodóházból [[1154]] és [[1485]] között 14 király került ki. Közülük hat tartozott az oldalági [[York-ház]]hoz, illetve a [[Lancaster-ház]]hoz. A család a [[V. Gottfried, Anjou grófja|Godofréd, Anjou grófja]] (†1151) és [[Matilda angol királynő|Matild császárné]], [[I. Henrik angol király|I. Henrik]] lánya között köttetett házasságból eredt. |
||
Egyes történészek az [[Anjou-ház]] vagy Angevin-dinasztia elnevezést [[II. Henrik angol király|II. Henrik]]re és 13 utódjára alkalmazzák, mások csak őrá és fiaira ([[I. Richárd angol király|I. Richárd]] és [[János angol király|János]]). Később jobb név híján ez utóbbiak utódait |
Egyes történészek az [[Anjou-ház]] vagy Angevin-dinasztia elnevezést [[II. Henrik angol király|II. Henrik]]re és 13 utódjára alkalmazzák, mások csak őrá és fiaira ([[I. Richárd angol király|I. Richárd]] és [[János angol király|János]]). Később jobb név híján ez utóbbiak utódait – [[I. Eduárd angol király|I.]], [[II. Eduárd angol király|II.]], és [[III. Eduárd angol király|III. Edwardot]] – nevezték Plantagenetnek. A név hivatalos használatának első bizonyítéka [[1460]]-ból maradt fenn, amikor Richárd, [[York]] hercege Richard Plantagenet néven lépett fel trónkövetelőként. |
||
[[III. Eduárd angol király|III. Edward]] örököse, a [[Fekete Herceg]] után csak egy fiú maradt, aki nagyapját követve [[II. Richárd angol király|II. Richárd]] néven lépett trónra. Halálával (1400) a családnak ez az ága kihalt. Lionelnek, Edward második életben maradt fiának egy lánya volt, Philippa, aki March III. |
[[III. Eduárd angol király|III. Edward]] örököse, a [[Fekete Herceg]] után csak egy fiú maradt, aki nagyapját követve [[II. Richárd angol király|II. Richárd]] néven lépett trónra. Halálával (1400) a családnak ez az ága kihalt. Lionelnek, Edward második életben maradt fiának egy lánya volt, Philippa, aki [[March]] III. [[earl]]jéhez ment feleségül, ezzel családjára ruházva a trónöröklés jogát. Ám [[John of Gaunt|Genti János]], a sorban a következő fiú, aki házassága révén a Lancaster hercege címet is megszerezte, felélesztette a családot, amely John fiának, [[IV. Henrik angol király|IV. Henriknek]] - [[II. Richárd angol király|Richárd]] lemondatását követő - trónra lépésével hatalomra jutott. |
||
[[III. Eduárd angol király|III. Edward]] negyedik fia, [[Yorki Edmund|Edmund of Langley]], aki [[1385]]-ben lett York hercege, megalapította a [[York-ház]]at. Két fia született, egyikük, Edward, York második hercege, Agincourt-nál esett el. A másik azonban, Richard, Cambridge earlje, aki Philippa lányát, Lionel unokáját és örökösét vette el, megszerezte a [[York-ház]] számára az utódlás jogát. |
[[III. Eduárd angol király|III. Edward]] negyedik fia, [[Yorki Edmund|Edmund of Langley]], aki [[1385]]-ben lett York hercege, megalapította a [[York-ház]]at. Két fia született, egyikük, Edward, York második hercege, [[Azincourt-i csata|Agincourt]]-nál esett el. A másik azonban, Richard, Cambridge earlje, aki Philippa lányát, Lionel unokáját és örökösét vette el, megszerezte a [[York-ház]] számára az utódlás jogát. |
||
Fiuk és VI. Henrik ([[IV. Henrik angol király|IV. Henrik]] unokája) között, illetve az ő fiaik és utódaik között zajlott a [[rózsák háborúja]] néven ismert dinasztikus küzdelem, melynek során mindkét ágból többen elestek. A háború a [[York-ház]] utolsó uralkodójának, [[III. Richárd angol király|III. Richárdnak]], [[VII. Henrik angol király|Tudor Henriktől]] Bosworth Fieldnél elszenvedett vereségével ért véget, amely után a győztes [[VII. Henrik angol király|VII. Henrik]] néven lépett a trónra, és megalapította a [[Tudor-ház]]at. |
Fiuk és VI. Henrik ([[IV. Henrik angol király|IV. Henrik]] unokája) között, illetve az ő fiaik és utódaik között zajlott a [[rózsák háborúja]] néven ismert dinasztikus küzdelem, melynek során mindkét ágból többen elestek. A háború a [[York-ház]] utolsó uralkodójának, [[III. Richárd angol király|III. Richárdnak]], [[VII. Henrik angol király|Tudor Henriktől]] Bosworth Fieldnél elszenvedett vereségével ért véget, amely után a győztes [[VII. Henrik angol király|VII. Henrik]] néven lépett a trónra, és megalapította a [[Tudor-ház]]at. |
||
A Plantagenet-ház utolsó törvényes és egyenes ági tagját, Edwardot, Warwick |
A Plantagenet-ház utolsó törvényes és egyenes ági tagját, Edwardot, [[Warwick]] [[earl]]jét, aki Richard yorki herceg unokája volt, [[1499]]-ben végezték ki. |
||
== Lásd még == |
|||
* [[A Plantagenet-dinasztia családfája]] |
|||
⚫ | |||
{{Uralkodóházak Európában}} |
{{Uralkodóházak Európában}} |
||
{{ |
{{csonk-dátum|csonk-középkor|2007 novemberéből}} |
||
⚫ | |||
{{DEFAULTSORT:Plantagenethaz}} |
{{DEFAULTSORT:Plantagenethaz}} |
||
⚫ | |||
[[Kategória:Franciaország történelme]] |
[[Kategória:Franciaország történelme]] |
||
[[Kategória:Az Egyesült Királyság történelme]] |
[[Kategória:Az Egyesült Királyság történelme]] |
||
⚫ | |||
[[en:House of Plantagenet]] |
[[en:House of Plantagenet]] |
A lap 2013. február 6., 05:39-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Plantagenêt-házat szokás első Anjou-háznak, vagy Angevin-dinasztiának is nevezni. Eredetileg egy francia grófi család volt, akik Anjou tartományban uralkodtak, később megörökölték Normandiát (1144–1204 és 1415–1450) és az Angol Királyságban (1154–1399), illetve megszerezték a Jeruzsálemi Királyságot is (1131–1205).
A Plantagenêt nevet eredetileg Plante Genest-nek, Plantegenest-nek vagy Plantaginet-nek írhatták. A név Anjou Gottfriedtől, II. Henrik angol király apjától ered. A legvalószínűbb feltevés az, hogy Gottfried a sisakján egy rekettyeágat hordott, hogy sikeresebb legyen a vadászatban. Innen származik a „Plantagenet” név.
Az angol uralkodóházból 1154 és 1485 között 14 király került ki. Közülük hat tartozott az oldalági York-házhoz, illetve a Lancaster-házhoz. A család a Godofréd, Anjou grófja (†1151) és Matild császárné, I. Henrik lánya között köttetett házasságból eredt.
Egyes történészek az Anjou-ház vagy Angevin-dinasztia elnevezést II. Henrikre és 13 utódjára alkalmazzák, mások csak őrá és fiaira (I. Richárd és János). Később jobb név híján ez utóbbiak utódait – I., II., és III. Edwardot – nevezték Plantagenetnek. A név hivatalos használatának első bizonyítéka 1460-ból maradt fenn, amikor Richárd, York hercege Richard Plantagenet néven lépett fel trónkövetelőként.
III. Edward örököse, a Fekete Herceg után csak egy fiú maradt, aki nagyapját követve II. Richárd néven lépett trónra. Halálával (1400) a családnak ez az ága kihalt. Lionelnek, Edward második életben maradt fiának egy lánya volt, Philippa, aki March III. earljéhez ment feleségül, ezzel családjára ruházva a trónöröklés jogát. Ám Genti János, a sorban a következő fiú, aki házassága révén a Lancaster hercege címet is megszerezte, felélesztette a családot, amely John fiának, IV. Henriknek - Richárd lemondatását követő - trónra lépésével hatalomra jutott.
III. Edward negyedik fia, Edmund of Langley, aki 1385-ben lett York hercege, megalapította a York-házat. Két fia született, egyikük, Edward, York második hercege, Agincourt-nál esett el. A másik azonban, Richard, Cambridge earlje, aki Philippa lányát, Lionel unokáját és örökösét vette el, megszerezte a York-ház számára az utódlás jogát.
Fiuk és VI. Henrik (IV. Henrik unokája) között, illetve az ő fiaik és utódaik között zajlott a rózsák háborúja néven ismert dinasztikus küzdelem, melynek során mindkét ágból többen elestek. A háború a York-ház utolsó uralkodójának, III. Richárdnak, Tudor Henriktől Bosworth Fieldnél elszenvedett vereségével ért véget, amely után a győztes VII. Henrik néven lépett a trónra, és megalapította a Tudor-házat.
A Plantagenet-ház utolsó törvényes és egyenes ági tagját, Edwardot, Warwick earljét, aki Richard yorki herceg unokája volt, 1499-ben végezték ki.