„Földgáz” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2019. december 9., 07:40-kori változata

A földgáz, amely tiszta formájában színtelen, szagtalan és átlátszó gáz, fosszilis tüzelőanyag.

A földgáz néhány métertől több mint 5000 méteres mélységig található, nyomása némely esetben meghaladja a 300 bart, hőmérséklete pedig a 180 °C-ot, függően a lelőhely mélységétől. A földgáz szénhidrogén alapú gázok gyúlékony elegye. Könnyű felismerhetősége végett a jellegzetesen kellemetlen szagú etil-merkaptánt vagy más nevén etántiolt használják.

Története

A kínaiak már időszámításunk előtt földgázt használtak templomaik megvilágítására. A gázt bambuszcsöveken vezették. Ez volt az első példája a földgáz szervezett kitermelésének és vezetésének. Az újkorban, a 19. században a földgázt az Amerikai Egyesült Államokban kezdték el alkalmazni Fredóniában, fűtési célokra. Nagyobb mértékben 1884 óta alkalmaznak földgázt, amikor 23 kilométeres vezetéken át juttatták el Pittsburghbe, ahol a fűtésen kívül világításra is használták. 1950-ig az USA volt a földgáz szinte egyedüli kitermelője, majd csatlakozott Oroszország, Kanada, Hollandia, Nagy-Britannia, Norvégia, Németország, Románia, Olaszország, Mexikó, Venezuela, Algéria, Nigéria, Indonézia, Malajzia, és nem olyan régen a Közel-Kelet országai.

Összetétele

A földgáz tipikus összetétele:

Metán CH₄	97%
Etán C₂H₆	0,919%
Propán C₃H₈	0,363%
Bután C₄H₁₀	0,162%
Szén-dioxid CO₂	0,527%
Oxigén O₂	0-0,08%
Nitrogén N₂	0,936%
Nemesgázok: Ar, He, Ne, Xe	nyomelemként

Tulajdonságai

A földgáz nem mérgező, a levegőnél könnyebb (sűrűsége megközelítőleg 0,68 kg/m³ míg a levegőé 1,293 kg/m³). A földgáz mennyiségét Magyarországon gáztechnikai normál köbméterben mérik (1 m³ megfelel annak a gázmennyiségnek, melynek térfogata 1,01325 bar nyomáson és 15 °C fokon 1 m³, de a fogyasztókkal való elszámolásnál az energiatartalmat (MJ) is alapul veszik. Az energiatartalom a gázösszetételtől függő fűtőérték (MJ/m³) és a mennyiség (m³) szorzata.

Fontos az, hogy megkülönböztessük a földgázt a cseppfolyósított gázoktól (LPG vagy propán, propán-bután gáz), amelyek főleg a kőolaj-feldolgozás termékei, tartályokban és palackokban tárolhatók. Ezek a cseppfolyósított gázok elpárologva is nagyobb sűrűségűek a levegőnél. A földgáz tökéletes égése során kék lánggal ég, káros égéstermékek, korom, hamu nélkül, igen kevés szén-monoxid és kén-dioxid kibocsátással – ezáltal környezetvédelmi szempontból a legtisztább energiahordozók egyike.

A földgáz robbanóképes elegyet alkot, ha a levegővel 5 és 15% közötti arányban elegyedik. Függően a gáz összetételétől, a nyomástól és az alsó robbanáshatártól a földgáz legalacsonyabb gyulladási hőmérséklete 595–645 °C.

Szállítása

A tisztítást (gázelőkészítést) követően a földgáz jellemzően nagy átmérőjű nemzetközi gázszállító vezeték-rendszeren, kisebb hányadban folyékony halmazállapotban speciális tartályhajókon jut el a nemzeti gázszállító rendszerekig, majd kereskedők közvetítésével gázelosztó vezetékeken egészen a fogyasztókig. A földgáz mint energiahordozó legfontosabb előnye az elektromos árammal szemben, hogy a szállítása nagy távolságra sokkal hatékonyabb (kisebb hálózati veszteség), valamint tárolni is lehet.

A leválasztott propán-bután gázt (LPG) cseppfolyósítva palackozva hozzák forgalomba, fűtőanyagként használják. A földgáz az egyik legáltalánosabban elterjedt és legsokoldalúbb fűtőanyag, üzemanyag és vegyészeti alapanyag. Amennyiben lakossági gázellátásra használják, egyéb gázokkal (dietil-szulfid) keverik, amelyek jellegzetes szagot kölcsönöznek neki. Így az egyébként szagtalan földgáz észlelhető szivárgás esetén. A földgázt elsősorban csővezetéken továbbítják a felhasználás helyére, de az utóbbi időben terjed a cseppfolyósított szállítás is. A cseppfolyósított földgáz elterjedt angol rövidítése LNG (Liquefied Natural Gas). Ez a megoldás lényegesen drágább, mint a csővezetékes szállítás.

Magyarország

Magyarország helyileg nagyon jelentős, világméretekben közepes földgázkészletekkel rendelkezik. Kitermelése már az 1910-es évektől folyik, az 1945-ös visszaeséstől eltekintve az 1990-es évekig folyamatosan növekvő ütemben. Ettől kezdve a kutatásra fordítandó összegek csökkenésével és külföldi vásárlási kötelezettségek vállalásával a termelés ismét visszaesett. Ma már Magyarország egyoldalú importfüggőségéről beszélnek. Az ország sosem volt önellátó földgázból, pedig lehetett volna. 1979-ben például az éves földgázkitermelés 6,5 milliárd m³ volt, miközben az az évi fogyasztás 7 milliárd m³. Mégis 1,5 milliárd m³ földgázt vásároltunk abban az évben a Szovjetuniótól.^[1]

A magyar energiatermelés 1988–1990-től stagnál, miközben jelentős készleteink vannak energiahordozókból. Magyarország még ki nem aknázott földgázkészletét mintegy 120 milliárd m³-re becsülik.^[2]

Országonként

Kitermelése országonként ^[3] ^[4]

No.	ország / régió	kontinens	éves gáztermelés (millió m³)	az adat éve
1	Egyesült Államok	Észak-Amerika	766,200	2015 est.
2	Oroszország	Eurázsia	635,500	2015 est.
3	Irán	Ázsia	184,800	2015 est.
4	Katar	Ázsia	188,000	2017 est.
5	Kanada	Észak-Amerika	149,900	2015 est.
6	Kína	Ázsia	138,400	2016 est.
—	Európai Unió	—	118,200	2016 est.
7	Norvégia	Európa	117,200	2015 est.
8	Szaúd-Arábia	Ázsia	102,300	2015 est.
9	Indonézia	Ázsia	86,940	2016 est.
10	Türkmenisztán	Ázsia	83,700	2015 est.
11	Algéria	Afrika	83,290	2014 est.
12	Malajzia	Ázsia	65,420	2015 est.
13	Ausztrália	Óceánia	62,640	2014 est.
14	Üzbegisztán	Ázsia	61,740	2014 est.
15	Egyesült Arab Emírségek	Ázsia	54,240	2014 est.
16	Egyiptom	Afrika	48,800	2014 est.
17	Hollandia	Európa	47,460	2016 est.
18	Mexikó	Észak-Amerika	44,370	2014 est.
19	Bolívia	Dél-Amerika	48,970	2012 est.
20	Egyesült Királyság	Európa	40,990	2012 est.
21	Trinidad és Tobago	Karib-térség	40,600	2011 est.
22	India	Ázsia	40,380	2012 est.
23	Pakisztán	Ázsia	39,150	2011 est.
24	Argentína	Dél-Amerika	44,600	2017 est.
25	Thaiföld	Ázsia	36,990	2011 est.
26	Omán	Ázsia	35,940	2012 est.
27	Peru	Dél-Amerika	32,400	2012 est.
28	Nigéria	Afrika	31,360	2011 est.
29	Venezuela	Dél-Amerika	25,280	2012 est.
30	Kazahsztán	Ázsia	20,200	2011 est.
31	Banglades	Ázsia	20,110	2011 est.
32	Ukrajna	Európa	19,800	2011 est.
33	Azerbajdzsán	Ázsia	16,700	2013 ^[5]
34	Brazília	Dél-Amerika	17,030	2012 est.
35	Kuvait	Ázsia	13,530	2011 est.
36	Bahrein	Ázsia	12,620	2011 est.
37	Brunei	Ázsia	12,440	2011 est.
38	Mianmar	Ázsia	11,910	2011 est.
39	Kolumbia	Dél-Amerika	10,950	2011 est.
40	Románia	Európa	10,610	2011 est.
41	Jemen	Ázsia	9,620	2011 est.
42	Vietnam	Ázsia	9,300	2012 est.
43	Németország	Európa	9,000	2012 est.
44	Szíria	Ázsia	7,870	2011 est.
45	Líbia	Afrika	7,855	2011 est.
46	Olaszország	Európa	7,800	2012 est.
47	Egyenlítői-Guinea	Afrika	6,880	2011 est.
48	Izrael	Ázsia	6,860	2013 est.
49	Dánia	Európa	6,412	2012 est.
50	Lengyelország	Európa	6,193	2012 est.
51	Portugália	Európa	4,904	2012 est.
52	Új-Zéland	Óceánia	4,590	2012 est.
53	Fülöp-szigetek	Ázsia	3,910	2012 est.
54	Mozambik	Afrika	3,820	2011 est.
55	Japán	Ázsia	3,273	2012 est.
56	Magyarország	Európa	2,462	2012 est.
57	Tunézia	Afrika	2,047	2018 est.
58	Ausztria	Európa	1,906	2012 est.
59	Horvátország	Európa	1,863	2013 est.
60	Elefántcsontpart	Afrika	1,500	2011 est.
61	Dél-afrikai Köztársaság	Afrika	1,280	2011 est.
62	Chile	Dél-Amerika	1,144	2012 est.
63	Kuba	Karib-térség	1,030	2012 est.
64	Kongói Köztársaság	Afrika	946	2012 est.
65	Irak	Ázsia	880	2011 est.
66	Tanzánia	Afrika	860	2011 est.
67	Angola	Afrika	752	2011 est.
68	Törökország	Eurázsia	632	2012 est.
69	Franciaország	Európa	508	2012 est.
70	Szerbia	Európa	484.7	2013 est.
71	Dél-Korea	Ázsia	424.9	2012 est.
72	Bulgária	Európa	410	2011 est.
73	Írország	Európa	373	2012 est.
74	Tajvan	Ázsia	330.2	2011 est.
75	Ecuador	Dél-Amerika	240	2011 est.
76	Jordánia	Ázsia	230	2011 est.
77	Fehéroroszország	Európa	220	2011 est.
78	Csehország	Európa	200	2012 est.
79	Kamerun	Afrika	150	2011 est.
80	Afganisztán	Ázsia	140	2011 est.
81	Szlovákia	Európa	105	2012 est.
82	Pápua Új-Guinea	Óceánia	100	2011 est.
83	Gabon	Afrika	70	2011 est.
84	Spanyolország	Európa	61	2012 est.
85	Marokkó	Afrika	60	2011 est.

Jegyzetek

↑ Jámbor, 149. old.
↑ Földgáztermelés és felhasználás fizikája. [2011. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 31.)
↑ IEA. Key World Energy Statistics 2014. Natural Gas.
↑ CIA. The World Factbook. Natural gas - production.
↑ OPEC Statistical Bulletin 2014, [est.http://www.opec.org/library/Annual%20Statistical%20Bulletin/interactive/current/FileZ/Main.htm Marketed Natural Gas Production], accessed 19 May 2015.

Források

Jámbor Áron: Ásványi nyersanyagok kutatása és teleptana (mélyfúrás-kutatás), Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982. ISBN nélkül

További információk

Nézd meg a földgáz címszót a Wikiszótárban!

[1] Jámbor, 149. old.

[2] Földgáztermelés és felhasználás fizikája. [2011. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 31.)

[3] IEA. Key World Energy Statistics 2014. Natural Gas.

[4] CIA. The World Factbook. Natural gas - production.

[5] OPEC Statistical Bulletin 2014, [est.http://www.opec.org/library/Annual%20Statistical%20Bulletin/interactive/current/FileZ/Main.htm Marketed Natural Gas Production], accessed 19 May 2015.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

@@ 50. sor: / 50. sor: @@
 == Magyarország ==
-[[Magyarország]] helyileg nagyon jelentős, világméretekben közepes földgázkészletekkel rendelkezik. Kitermelése már az 1910-es évektől folyik, az 1945-ös visszaeséstől eltekintve az 1990-es évekig folytonosan növekvő ütemben. Ettől kezdve a kutatásra fordítandó összegek csökkenésével és külföldi vásárlási kötelezettségek vállalásával a termelés ismét visszaesett. Ma már Magyarország egyoldalú importfüggőségéről beszélnek. Az ország sosem volt önellátó földgázból, pedig lehetett volna. 1979-ben például az éves földgázkitermelés 6,5 milliárd&nbsp;m³ volt, miközben az az évi fogyasztás 7 milliárd m³. Mégis 1,5 milliárd m³ földgázt vásároltunk abban az évben a [[Szovjetunió]]tól.<ref>Jámbor, 149. old.</ref>
+[[Magyarország]] helyileg nagyon jelentős, világméretekben közepes földgázkészletekkel rendelkezik. Kitermelése már az 1910-es évektől folyik, az 1945-ös visszaeséstől eltekintve az 1990-es évekig folyamatosan növekvő ütemben. Ettől kezdve a kutatásra fordítandó összegek csökkenésével és külföldi vásárlási kötelezettségek vállalásával a termelés ismét visszaesett. Ma már Magyarország egyoldalú importfüggőségéről beszélnek. Az ország sosem volt önellátó földgázból, pedig lehetett volna. 1979-ben például az éves földgázkitermelés 6,5 milliárd&nbsp;m³ volt, miközben az az évi fogyasztás 7 milliárd m³. Mégis 1,5 milliárd m³ földgázt vásároltunk abban az évben a [[Szovjetunió]]tól.<ref>Jámbor, 149. old.</ref>
 A magyar energiatermelés 1988–1990-től stagnál, miközben jelentős készleteink vannak energiahordozókból. Magyarország még ki nem aknázott földgázkészletét mintegy 120 milliárd m³-re becsülik.<ref>{{Cite web |url=http://www.ddkkk.pte.hu/~bnemet/korfiz-I/KorFiz07-I-9-foldgaz.pdf# |title=Földgáztermelés és felhasználás fizikája |accessdate=2012-01-31 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20111216071541/http://www.ddkkk.pte.hu/~bnemet/korfiz-I/KorFiz07-I-9-foldgaz.pdf# |archivedate=2011-12-16 }}</ref>