Boróka (növénynemzetség)
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg) Juniperus x pfitzeriana hibrid
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Boróka témájú médiaállományokat és Boróka témájú kategóriát. |
A boróka (Juniperus) a ciprusfélék családjának egyik nemzetsége.
Származása, elterjedése[szerkesztés]
A nemzetség alapvetően holarktikus, de képviselői az egész északi féltekén: az Egyenlítő körüli hegyvidékektől az Arktiszig előfordulnak. Egy faja: a közönséges boróka (Juniperus communis) a Kárpát-medencében is gyakori. A mérgező nehézszagú boróka (Juniperus sabina) főleg templomkertekben nő, további négy faj jóval ritkább.
Megjelenése, felépítése[szerkesztés]
Örökzöld; az egyes fajok fák vagy cserjék; leveles ágacskáik szögletesek vagy hengeresek. Többnyire kétlaki; a hím- és nőivarú egyedeknek gyakran még az alakja is különbözik. Egyes fajok egyértelműen elfekvőek, de a legtöbbnek elfekvő és oszlopos növésű típusa is van: utóbbiból gyakran kertészeti változatokat nemesítenek ki.
Kétféle levele van:
- a fiatal tűlevelek
- és a kifejlett pikkelylevelek.
A két levélfajta aránya fajonként más és más.
Virágai nem feltűnőek. Termésszerű képződménye az elhúsosodott falú tobozbogyó.
Életmódja, termesztése[szerkesztés]
A különféle tájakról származó borókák hazánkban nagyon különböző módon viselkedhetnek, az egyes növények igényei fölöttébb különbözőek lehetnek. A szennyezett levegőt általában rosszul tűrik, emellett gyakran tetvesednek, atkásodnak. Fényigényesek.
A kis-ázsiai fajok jól tűrik a szárazságot. Ivartalanul a megújított anyatövekről hajtásdugványokkal jól szaporítható. Termése egy–két év alatt érik be.
Felhasználása[szerkesztés]
Fája kemény, de könnyen munkálható. Mivel sok benne az olaj és a gyanta, a rovarkártevőknek ellenáll.
A nemzetség több faja fűszer- és gyógynövény, mások viszont mérgezőek. Legtöbbet használt faja a közönséges boróka, amiből borókapárlatok (például borovicska), illetve borókával ízesített szeszek (jenever és gin) készülnek.
Rendszertani felosztása[szerkesztés]
A nemzetség mintegy ötven faját két fajcsoportba osztják:
- Juniperus fajcsoport avagy igazi borókák (J. sect. Juniperus):
- közönséges boróka (Juniperus communis),
- havasi boróka ~ alhavasi boróka, ~ törpe boróka, (Juniperus sibirica)
- fövenyboróka (Juniperus conferta Parl.) avagy (Juniperus litoralis Maxim),
- szír boróka[1] (szíriai boróka, (Juniperus drupacea Labill.),
- mandzsu boróka[1] (Juniperus rigida Sieb. et Zucc.),
- Juniperus brevifolia,
- Juniperus cedrus,
- Juniperus deltoides,
- Juniperus formosana,
- Juniperus lutchuensis,
- Juniperus macrocarpa,
- Juniperus navicularis,
- vörös boróka ~ vörös termésű boróka, (Juniperus oxycedrus (Sibth. et Sm.) Ball).
- Sabina fajcsoport avagy lóciprusok (J. sect. Sabina)
- nehézszagú boróka (Juniperus sabina)
- Juniperus angosturana,
- Juniperus ashei,
- Juniperus barbadensis,
- Juniperus bermudiana,
- Juniperus blancoi,
- Juniperus californica,
- kínai boróka (Juniperus chinensis),
- Juniperus coahuilensis,
- Juniperus comitana,
- Juniperus convallium,
- Juniperus coxii,
- Juniperus davurica,
- Juniperus deppeana,
- Juniperus durangensis,
- görög boróka[1] ~ görög pikkelyboróka, (Juniperus excelsa M. Bieb.)
- Juniperus flaccida,
- Juniperus foetidissima,[1]
- Juniperus gamboana,
- Juniperus gaussenii,
- henye boróka (Juniperus horizontalis),
- Juniperus indica,
- Juniperus jaliscana,
- Juniperus komarovii,
- Juniperus monosperma,
- Juniperus monticola,
- Juniperus morrisonicola,
- Juniperus occidentalis,
- utahi boróka (Juniperus osteosperma, Juniperus utahensis),
- kínai terülőboróka[2] (Juniperus × pfitzeriana syn. J. x media; J. chinensis x J. sabina hibrid),
- föníciai boróka ~ föníciai pikkelyboróka, (Juniperus phoenicea L.)
- texasi vörösboróka (Juniperus pinchotii),
- Juniperus polycarpos,
- Juniperus procera,
- kúszó boróka ~ japán törpeboróka[2] (Juniperus procumbens Sieb.)
- Juniperus pseudosabina,
- csüngőágú boróka[1] (Juniperus recurva),
- Juniperus saltillensis,
- Juniperus saltuaria,
- oregoni boróka ~ sziklás-hegységi boróka[1] (Juniperus scopulorum),
- Juniperus semiglobosa,
- törpe boróka (himalájai törpe boróka, Juniperus squamata)
- Juniperus standleyi,
- spanyol boróka[1] (Juniperus thurifera),
- Juniperus tibetica,
- virginiai boróka[1] ~ (Juniperus virginiana),
- Juniperus wallichiana.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Magyar nagylexikon IV. (Bik–Bz). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1995. 342. o. ISBN 963-05-6928-0
- Környezet- és Természetvédelmi Lexikon I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. p. 160–161. ISBN 963-05-7847-6
- A Pallas nagy lexikona
- Borókák
- Nyugat-Magyarországi Egyetem
