Kínai boróka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kínai boróka
SabinaChinensis3.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Toboztermők (Pinophyta)
Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida)
Rend: Fenyőalakúak (Pinales)
Család: Ciprusfélék (Cupressaceae)
Nemzetség: Boróka (Juniperus)
Fajcsoport: Sabina
Faj: J. chinensis
Tudományos név
Juniperus chinensis
L.
Szinonimák

Juniperus x media Van Melle

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kínai boróka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kínai boróka témájú médiaállományokat és Kínai boróka témájú kategóriát.

A kínai boróka (Juniperus chinensis) a ciprusfélék családjába tartozó örökzöld növényfaj.

Előfordulása[szerkesztés]

Kelet-ázsiai faj:

hatalmas területen nő.

Egyre többfelé ültetik.

Megjelenése[szerkesztés]

5–10 m magas (eredeti termőhelyén a 20 m-t is elérő), többnyire kúp alakú fa – a mi éghajlatunkon többnyire nagyobbacska bokor marad. Törzse elágazó, kérge barna, rostos bordákra tagolt, repedezett. Ágvégei bókolva lehajlanak. Fiatal hajtásai fölfelé ívelnek vagy lecsüngenek.

Hajtásain váltakozva nőnek az 1,5 cm-es pikkelylevelek és az 1 cm-es, igen szúrós tűlevelek (utóbbiak hármas örvökben). A sárgászöld tűlevelek felső oldalán két fehér, viaszos sáv fut végig, ami a növény lombozatát mutatós szürkéskékké–kékeszölddé teszi. Robusztus, tompa csúcsú pikkelylevelei középen kissé befűzöttek, gyantamirigyesek de nem gyantásak.

Tobozbogyója gömbölyű vagy hengeres – fiatalon fehér, az érett bogyó lila.

Nemi kétalakúsága jól látható:

  • A porzós példányok termete karcsúbb, lombjuk kékeszöld. Az alsó ágakon és fiatal hajtásaikon tűlevelek nőnek, a növény egyéb részein pikkelylevelek.
  • A termősek szélesebb oszlop alakúak, hajtásaik sűrűbben állnak. Szinte kizárólag pikkelyleveleik vannak; tűleveleket csak a bokor belsejében találhatunk (Czáka, Rácz).

Életmódja, termőhelye[szerkesztés]

Szinte bármilyen talajon megél, de napos helyen és tápdús talajon dúsabban nő. Teljesen télálló. A párás klímát kedveli, az átültetést rosszul tűri.

Változatai[szerkesztés]

  • J. chinensis var. aurea
  • J. chinensis var. pfitzeriana – Jóval gyorsabban növő, elfekvő változat, aminek ágai vízszintesen állnak. Jellegzetes alakját attól kapja, hogy a felálló hajtások végei kissé oldalt bókolnak. Pikkely- és tűlevelei is vannak: a fiatal hajtásokon és a lombozat belsejében az előbbiek, az idősebbeken és a fényhajtásokon az utóbbiak gyakoribbak. A pikkelylevelek üde zöldek, a pfitzeriana aurea alváltozaté aranysárgák, a pfitzeriana glauca alváltozaté kékesek. Annak ellenére, hogy a változat porzós, némelyik bokor termést is érlel. A legtöbb talajon jól nő; a szárazságot viszonylag jól tűri. Napos helyeken bokra tömörebb lesz, mint árnyékban (Czáka, Rácz).
  • J. chinensis var. tsukusiensis Masam. – Közép-Tajvanon és Dél-Japánban honos; állítólag Kína egyes részein is. Nagyon ritka.
  • J. chinensis ‘Expanza variegata’
  • J. chinensis ‘Hetzii’ – 1,5–2 m magasra és 3–5 m szélesre nő; levelei élénkzöldek. A szárazságot viszonylag jól tűri.
  • J. chinensis ‘Kaizuca’ – Európába Japánból hozták be az 1920-as években. 5–8 m magas, széles kúp alakú. Pikkelylevelei sötétzöldek. A meleget és a szárazságot is jól tűri.
  • J. chinensis ‘Kuriwao Gold’ – Új-Zélandon nemesített változat. Ágai rézsútosan felállók, fiatal lombja aranysárga, később sárgászöld. Eleinte széles, szabálytalan kúp alakú, később felfelé törő. Mintegy 2 méter magasra nő, igénytelen.
  • J. chinensis ‘Plumosa’ – Féltörpe, nővirágú; legfeljebb 1,5–2 m magas. Tűlevele nagyon kevés van; lombja télen-nyáron sötétzöld. A szárazságot egyáltalán nem tűri, de ha nem szárad ki, akkor télálló (Czáka, Rácz).
  • J. chinensis ‘Plumosa Aurea’ – 1–1,5 m magasra nő. Pikkelylevelei kihajtásuktól nyár végéig aranysárgák, ősszel bronzosra színeződnek.
  • J. chinensis ‘Rakéta’ – közepes tempóban 6–10 m magasra növő, oszlopos. Termése fehér, szeptembertől februárig a növényen marad.
  • J. chinensis ‘Stricta’ – alacsony; legfeljebb 2 m magasra nő.

Felhasználása[szerkesztés]

Kertekben dísznövénynek, cserépben bonszainak ültetik.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]