Hór (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Hór (egyértelműsítő lap).
Hór (Horovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rangközség
Első írásos említés1347
PolgármesterErik Timko
Irányítószám072 02
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámMI
Népesség
Teljes népesség872 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság106 m
Terület13,08 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 42′ 23″, k. h. 21° 46′ 17″Koordináták: é. sz. 48° 42′ 23″, k. h. 21° 46′ 17″
Hór weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hór (szlovákul: Horovce, korábban Thurovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagymihálytól 12 km-re délnyugatra, az Ondava jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1437-ben Drugeth László birtokaként említik először. A homonnai uradalom részeként a Szirmay, majd az Andrássy család birtoka. Lakói főként földműveléssel foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HÓR. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, és más félék, fekszik Vecséhez közel, határja két nyomásbéli, gabonát, és árpát terem, erdője kitsiny, szőleje nints, piatza Kassán.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hor, tót falu, Zemplén vmegyében, a Tapoly mellett, ut. p. N.-Mihályhoz 2 mfldnyire: 304 római, 94 g. kath., 70 evang., 140 ref., 7 zsidó lak., 720 hold jó szántóföldekkel. F. u. gr. Vandernath.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Hór, tót kisközség, 94 házzal és 866 lakossal, kiknek nagyobb része róm. kath. vallású. Postája és távírója Parnó, vasúti állomása Bánócz. A homonnai uradalomhoz tartozott és 1451-ben már a Drugethek voltak az urai. 1550-ben Mikesy Lászlót és Orbay Magdolnát s 1590-ben Banchy Jánost is egyes részeinek birtokába iktatják. Az 1598-iki összeírásban a Homonnai Drugethek mellett még Vitányi István és Kátay Mihály is birtokosokként szerepelnek, 1732-ben pedig a Kiszely, Tussay s a Divényi családok. Azután a Szirmayaké lett, most pedig gróf Andrássy Gézának van itt nagyobb birtoka. Az 1663-iki pestis ezt a községet is meglátogatta. Temploma nincsen. Ide tartoznak Biscze, Hrinyiscse majorok és Voronyák erdőlak. Hór környékén feküdt hajdan Kupony elpusztult község, mely 1451-ben szintén a Drugethek birtoka és a XV. században Kapon és Kopon néven is említtetik. A Drugethek mellett 1550-ben Mikesy Lászlót és Orbay Magdolnát is egyes részek birtokába iktatják. A török dúlások alatt pusztulhatott el, mert azután már csak pusztaként szerepel, melynek újabbkori urai a Csákyak és Szirmayak voltak. Itt valahol, Hór tájékán, fekhetett a XIV. században Berzencz is, melynek birtokosait azonban nem ismerjük.”[4]

1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 920-an, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 873 lakosából 829 szlovák és 40 cigány volt.

2011-ben 830 lakosából 742 szlovák és 63 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Borovszky Samu, Sziklay, Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, 2004. (Hozzáférés: 2018. december 10.)

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hór_(település)&oldid=26717199”