Andornaktálya
| Andornaktálya | |||
 | |||
| Mocsáry-kúria | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Heves | ||
| Járás | Egri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Vámosi László (FIDESZ–KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 3399 | ||
| Körzethívószám | 36 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2645 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 156,12 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,75 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Bükk-vidék[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Egri-Bükkalja[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 50′ 40″, k. h. 20° 24′ 42″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 40″, k. h. 20° 24′ 42″ | |||
 Andornaktálya
Pozíció Heves vármegye térképén
| |||
| Andornaktálya weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Andornaktálya témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Andornaktálya község Heves megyében, az Egri járásban.
Fekvése
Az Egri-Bükkalján, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék központi területének legdélebbi nyúlványán fekszik. Eger és Nagytálya között helyezkedik el, Egerrel szinte teljesen összeépülve. Andornaktálya 1939 szeptember 27-én jött létre Andornak és Kistálya egyesülésével. 1945-ig Borsod vármegye Mezőkövesdi járásához tartozott. Településszerkezete szerint dombvidéki sorfalu. Csaknem 5 kilométer hosszú. A község nyugati szélén húzódik a Füzesabony–Eger-vasútvonal. A vasúton már csak a kistályai részen található Andornaktálya megállóhely működik, az andornaki Andornaktálya alsó megállóhely már nem.
Nevének eredete
A névben található „tálya” szó a francia „taille” (vágás, irtás) szóból ered, valószínűleg arra utal, hogy a szőlőtelepítés előtt kiirtották a vallon telepesek a domboldalak növényzetét. (Ugyaninnen ered a zempléni Tállya neve is.) A vallonok a 11. században Liège környékéről érkeztek Magyarországra, s Eger környékén ők honosították meg a szőlőművelést.[4]
Története
Kistályát 1382-ben említik először, az egri prépost birtoka volt egészen a 20. századig.
1552-ben, Eger első ostromakor a falvak lakossága a környező riolittufába vájt barlanglakásokban rejtőzött el. A települések később kihaltak, majd újra benépesültek (Andornak 1564-ben, Kistálya 1690 körül). A barlanglakások később a Rákóczi-szabadságharc idején is menedéket biztosítottak a lakóknak.
Az egykori Andornak községben írta meg Petőfi Sándor 1844 februárjában „Eger mellett” című költeményét, amikor Eger felé utaztában megállt a helységben.
1916-ban a Andornakon halt meg Mocsáry Lajos haladó demokrata politikus.
A település az egri borvidéken helyezkedik el, ezért lakosai hagyományosan mezőgazdasággal, bortermeléssel foglalkoznak. Napjainkban az egri agglomerálódó térség részeként Andornaktálya egyre inkább kertvárossá válik, ahonnan a lakók jelentős része a megyeszékhelyre jár dolgozni.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2713 | 2653 | 2604 | 2643 | 2641 | 2645 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[5]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,8%-a magyarnak, 1,1% németnek mondta magát (16,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,8%, református 4,8%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 21,7% (22,3% nem nyilatkozott).[6]
Nevezetességei
- Mocsáry-kastély: klasszicista stílusú, Marco Casagrande tervei alapján épült, jelenleg fogyatékosok rehabilitációs otthona
- Kerti gloriett („kupola”)
- Római katolikus templom: a korábban összedőlt templom helyén épült 1767 és 1779 között; Sarlós Boldogasszony tiszteletére van felszentelve; késő barokk stílusú
- Sárga Zsidó kocsma: Petőfi itt írta Eger mellett című versét, már lebontották. A jelenlegi Rákóczi u. 255. szám alatt volt található.[7]
- Pincerendszer és barlanglakások: a legenda szerint egészen Miskolcig el lehetett menni bennük
-
A kúria főhomlokzata -
Az egykori Mocsáry-birtok gloriettje -
A régi temető -
A Mocsáry-sírbolt az andornaktályai régi temetőben
Jegyzetek
- ↑ Andornaktálya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ [1]
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
- ↑ Andornaktálya Helységnévtár
- ↑ [2]
További információk
- Flaskay Mihály úszóbajnok is Andornaktályáról származik
- Andornaktálya a Google Maps-en
- Andornaktálya a wiki.utikonyvem.hu oldalán
| Egerszalók | Eger | Ostoros |
| Demjén |
|
Ostoros |
| Kerecsend | Nagytálya | Novaj |
