Ugrás a tartalomhoz

Alsókubin

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsókubin
A városközpont
A városközpont
Alsókubin címere
Alsókubin címere		 Alsókubin zászlaja
Alsókubin zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásAlsókubini
Rangváros
PolgármesterRoman Matejov
Irányítószám026 01
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámDK
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség18 095 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség357 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság468 m
Terület55,05 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 12′ 42″, k. h. 19° 17′ 57″49.211667°N 19.299167°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 42″, k. h. 19° 17′ 57″49.211667°N 19.299167°E
Alsókubin weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsókubin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsókubin (szlovákul Dolný Kubín, németül Unterkubin) város Szlovákiában. Az Árvavölgy központja, a Zsolnai kerület Alsókubini járásának székhelye. Benyólehota, Kisbiszterec, Knyazsa, Medzihradne, Mokrágy, Nagybiszterec, Szrnyace és Zászkal települések tartoznak hozzá.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Árva (folyó) két partján, az Árvai-hegység délnyugati részén fekszik. Megközelíthető az 59-es és 70-es főúton.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Az egyik változat szerint a szlovák Jakub személynév becéző változatából alakult ki. A másik változat szerint egy varég népcsoport, a kölpények nevéből származik.

Története

[szerkesztés]

Területe ősidők óta lakott. Határában a lausitzi és a hallstatti kultúra bronzkori erődített települése állt. A Trniny-dombon egykor a puhói kultúra települése, majd kelta vár állott.

Taksony vagy Géza fejedelem egy varég népcsoportot, a kölpényeket telepítette erre a vidékre, a gyepű, az országhatár védelmének céljából. A város a 13. században alakult ki az árvai váruradalom területén. 1235 és 1270 között „Kolbin”, 1314-ben „Kublen”, 1345-ben „Kubin”, 1381-ben „Also Helben”, 1391-ben „Clbin”, 1408–1409-ben „Culbyn” illetve „Cublyn” néven említik az írott források.

Eredeti címerében Alexandriai Szent Katalin volt látható kerékkel, mely rózsává változott, erre emlékeztet a város mai címere is. A 16. században itt is tért hódított a reformáció. Urai saját hivatalnokaikat, kézműveseiket telepítették ide, akik részben németek voltak és a település mezőgazdasági jellegét még a 17. század előtt megváltoztatták. Birtokosa, Illésházy Gáspár révén városi jogokat 1632-ben, vásártartási jogot 1633-ban kapott. 1683-ban Árva vármegye székhelye lett, de ebben az évben a Bécs felmentésére vonuló lengyel és litván hadak teljesen feldúlták és csaknem elnéptelenedett.

A 18. század elejére fejlett mezőváros lett, jelentős kézművesiparral. 1715-ben alapították szabó és csizmadiacéhét, ekkor mintegy 340 lakosa volt. Lakói közül sokan sajt és lenolaj készítéssel, szeszfőzéssel foglalkoztak, megnyílt a városi ispotály is. 1774-ben 479-en lakták.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó Kubin. Középszerű Város Árva Várm. az Árvai Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, és evangelikusok; nevezetesíti, ’s ékesíti a’ Vármegyeháza, mellyen e’ felűl írat szemléltetik: Incolite has aedes Pallas, s aequa Themis. Fekszik Felső Kubin, Knyazsa, és Puczó helységeknek szomszédságában, ezek filiáji. Nevezetesen híd építtetett itten 1795dikben Árva vizén; határja közép termésű, vagyonnyai külömbfélék.”[2]

1828-ban 149 házában 1291 ember élt. A várost 1834-ben tűzvész pusztította el, ezután kapta mai arculatát. 1849. április 28-án itt veri szét Beniczky őrnagy honvédserege a szlovák felkelők seregét.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Kubin (Alsó-), tót mv., Árva vmegyében, az Árva bal partján: 327 kathol., 810 evang., 124 zsidó lak. Kath. és evang. anyatemplomok; synagóga. Diszére szolgál a városnak a szép vármegyeháza, s az Árva vizén épült kőhid. Van itt továbbá egy vendégfogadó, sörház, kőbánya; heti és országos vásárok, s 41 sessio. Földe a megyében a legjobbak közül való, s buzát, rozsot is terem. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”[3]

1872-ben itt nyílt meg az első árvai pénzintézet, 1888-ban pedig az első kereskedelmi iskola. A fejlődést az 1893-ban és 1895-ben kitört tűzvészek akasztották meg. A trianoni diktátumig Árva vármegye Alsókubini járásának székhelye.

1949-ben került hozzácsatolásra Kisbiszterec, Nagybiszterec, Zászkal.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1821-en lakták, ebből 1055 szlovák, 471 magyar és 245 német.

2011-ben 19 633 lakosából 17 848 szlovák, 20 magyar volt.

2021-ben 18 095-en lakták, ebből 17 112 (+69) szlovák, 20 (+7) magyar, 31 (+40) cigány, 5 (+11) ruszin, 256 (+47) egyéb és 671 ismeretlen nemzetiségű.[4]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. november 20.)
  4. ↑ ma7.sk
  5. ↑ Ki kicsoda Kassától-Prágáig? 143.

Források

[szerkesztés]
  • Bohumil Vavroušek 1920: Malebné Slovensko.
  • Marek Vojteček 2011: Pohrebisko a sídlisko lužickej kultúry v Dolnom Kubíne. Slovenská Archeológia LIX-2
  • Jana Luková 2022: Bibliofil a zberateľ Vavrinec Čaplovič. Múzeum 3/2022

További információk

[szerkesztés]

Lásd még

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alsókubin&oldid=27089801”