Ugrás a tartalomhoz

Árva (folyó)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Árva
A folyó Árva váránál
A folyó Árva váránál
Közigazgatás
Országok Szlovákia
Földrajzi adatok
Hossz60,3 km
Vízhozam34,5 m³/s
Vízgyűjtő terület1 991,8 km²
ForrásOravská Magura
é. sz. 49° 22′ 31″, k. h. 19° 33′ 25″49.375200°N 19.556900°E
TorkolatVág
é. sz. 49° 09′ 13″, k. h. 19° 08′ 25″49.153500°N 19.140200°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Árva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az Árva (szlovákul Orava) folyó a Vág jobb oldali mellékfolyója.

Elnevezése

[szerkesztés]

Neve pedig valószínűleg preszláv indoeurópai ősiségű, bár többféle szláv névmagyarázatára is történt kísérlet.[1] A másfajta jelentéstartalommal is rendelkező magyar neve népetimológia eredménye.

Leírása

[szerkesztés]

A jobb oldali Fehér-Árva és a bal oldali Fekete-Árva találkozásával keletkezik az Árvai-víztározónál. Az egyesült Árva délnyugati irányt véve fel, az Árvai-Magura és az Árva-Liptói mészhegység nyúlványai közt keskenyebb-tágabb, természeti szépségekben bővelkedő völgyben, rohamos futással siet alá s a Sip és Kis-Fátra közti gyönyörű szoroson túl Kralován község mellett (ahol a kassa-oderbergi vasút áthidalja), 430,7 tengerszint feletti magasságban a Vágba szakad.

Mellette Turdossin, Árvaváralja és Alsókubin községek említendők. Kralovántól Usztyáig kitűnő műút követi a folyó völgyét.

Az Árva hossza 60,3 km, szélessége 25-35 méter, esése igen nagy, folyása sebes, s ezért a tutajozás rajta veszélyes. Átlagos vízhozama 34,5 m³/s. Legnagyobb vízhozama márciusban és áprilisban olvadáskor, legkisebb januárban és februárban van. A legkisebb vízhozamát (4,8 m³/s) még a víztározó megépítése előtt, a legnagyobbat (2300 m³/s) utána, 1958. június 19-én jegyezték fel.

Jelentékenyebb mellékfolyója a bal oldalon az Oravica avagy Kis-Árva, s a vadrohamos Sztudenka, a jobb oldalon a Hrusztinka és a Réka.

Története

[szerkesztés]

A folyó neve oklevelekben már az 1287. évben előfordult. 1954-ben létesítették az Árvai-víztározót. Az egész folyó hosszát 1997-ben 4. szintű védett területté nyilvánították.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Kiss lajos 64. o.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]