Árvaváralja
| Árvaváralja (Oravský Podzámok) | |||
 | |||
| A falu központja | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Alsókubini | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Jozef Záhora | ||
| Irányítószám | 027 41 | ||
| Körzethívószám | 043 | ||
| Forgalmi rendszám | DK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1353 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 37 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 511 m | ||
| Terület | 35,25 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Árvaváralja
Pozíció Szlovákia térképén
| |||
| é. sz. 49° 15′ 45″, k. h. 19° 21′ 51″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 45″, k. h. 19° 21′ 51″ | |||
| Árvaváralja weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Árvaváralja témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Árvaváralja (szlovákul: Oravský Podzámok) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Alsókubini járásában. Alsólehota tartozik hozzá.
Fekvése[szerkesztés]
Alsókubintól 9 km-re északkeletre, az Árva folyó két partján fekszik. Az 59-es főúton közelíthető meg. Vasúton a Kralován–Árvanádasd-vasútvonalon érhető el.
Nevének eredete[szerkesztés]
A település Árva vára alatti fekvése alapján kapta a nevét.
Története[szerkesztés]
A vár alatti folyóparton a bronzkorban a lausitzi kultúra, a vár területén pedig a puhói kultúra településének nyomait tárták fel. A későbbi, római korból is találtak itt leleteket. Bár a falu helye már a bronzkorban is lakott volt, de először csak 1559-ben említik, amikor a Thurzók vár alatti majorságából kifejlődött, lakói a vár szolgálónépei voltak, iparosok, uradalmi tisztek lakták. A 17. században vámszedőhely volt fűrészteleppel, serfőzővel, malmokkal, később a közbirtokossági hivatal is itt székelt.
1778-ban 114 háza volt, 1828-ban 65 házában 423 lakos élt. Lakói a 19. században főként kézművességgel és erdei munkákkal foglalkoztak. Árvaváralja volt az Árvai erdőgazdaság központja.
Fényes Elek szerint „Árva-Várallya, tót falu, Árva vm., az Árva jobb partján a hires meredek kősziklán épült régi várának tövében: 290 kath., 90 evang., 3 zsidó lak., kik többnyire urasági tisztek és cselédek, s csinos házakban laknak. Kath. paroch. templom”.[2]
A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Vári járásához tartozott. 1940-től modern fűrészüzem kezdte meg itt működését, később konzervgyár is épült.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 359, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2011-ben 1309 lakosából 1265 szlovák volt.
Neves személyek[szerkesztés]
- Talán Alsólehotán született Sculteti Severin evangélikus esperes.
- Alsólehotán született 1884-ben Dedinszky Elemér festőművész, szobrász.
- Itt hunyt el 1937-ben Kubinyi Miklós földbirtokos, táblabíró, jogász, történész, régész, gyűjtő, heraldikus.
- Itt hunyt el 1994-ben Pavol Čaplovič tanár, régész.
A vár története[szerkesztés]
Árva várát a 13. század első felében a Balassák ősei emelték. Először 1267-ben említik castrum Árva néven. Királyi vár, majd 1534-től Thurzó-birtok. Itt tartotta fogva Mátyás 1484 és 1490 között Várday Péter kalocsai érseket. A Thurzók 1556 és 1561 között teljesen átalakították és bővítették, mai alakját 1611-ben Thurzó György építkezései után nyerte el. A vár urai 1713-ig a vármegye örökös főispánjai is voltak. A 17. században többször ostromolták, 1670. december 10-én Heister tábornoknak kétheti ostrom után feladták, miután a birtokos Thököly István az ostrom izgalmaiba december 3-án belehalt. 1672. október 20-án a Pika Gáspár vezette kuruc sereg a helyi szlovák felkelők támogatásával foglalta vissza, november 24-én azonban Spork tábornok újra elfoglalta és a felkelés vezetőit kivégeztette. A Rákóczi-szabadságharc alatt 1703. december 5-én került kuruc kézre, és csak 1709 áprilisában, kiéheztetéssel foglalták vissza a császáriak. Tulajdonosai szépen rendben tartották, és az 1800. évi tűzvész után is újjáépítették.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Az Árva folyó felett keskeny hegygerincen áll Árva vára, amely az egykori Magyarország legfestőibb sasfészke. A vár legkorábbi része a felsővár a 13. században, a középső rész 1483 és 1543 között, az alsóvár 1556 és 1611 között épült. A középső várban nagy károkat okozott az 1800-as tűzvész, de a 19. század végén a Pálffyak teljesen rendbe hozták. A vár ma is teljesen ép, értékes bútorai, műkincsei, falfestményei vannak. 1868-óta múzeum.
- Nepomuki Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma a 19. század elején épült empire stílusban.
- A régi megyeháza épülete 1797-ben épült későbarokk stílusban.
- A településen több 19. századi épület is áll.
- Pável Országh Hviezdoslav emlékműve.
Jegyzetek[szerkesztés]
- Pavol Čaplovič 1964: Púchovské sídlisko v Oravskom Podzámku. Študijné zvesti XIII, 207-216.
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk[szerkesztés]
- Árvaváralja hivatalos honlapja (szlovákul)
- Községinfó (szlovákul)
- Orava.sk – községinfó (szlovákul)
- E-obce.sk (szlovákul)
- Muzeum.sk (szlovákul)
Az Alsókubini járás települései | ||
|---|---|---|
Alsókubin (Dolný Kubín) | ||
Árvaváralja (Oravský Podzámok) · Bezine (Bziny) · Chlebnice · Dluha (Dlhá nad Oravou) · Felsőkubin (Vyšný Kubín) · Felsőlehota (Horná Lehota) · Isztebne (Istebné) · Jaszenova (Jasenová) · Kralován (Kraľovany) · Kriva (Krivá) · Lestin (Leštiny) · Malatina (Malatiná) · Medzibrogy (Medzibrodie nad Oravou) · Nagyfalu (Veličná) · Oszádka (Osádka) · Parasztdubova (Sedliacka Dubová) · Párnica · Pokrivács (Pokryváč) · Poruba (Oravská Poruba) · Pribis (Pribiš) · Pucó (Pucov) · Zázriva (Zázrivá) · Zsaskó (Žaškov) |  | |
