Dluha
| Dluha (Dlhá nad Oravou) | |||
| Dluha látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Alsókubini | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1420 | ||
| Polgármester | Ján Kamas | ||
| Irányítószám | 027 55 | ||
| Körzethívószám | 043 | ||
| Forgalmi rendszám | DK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1431 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 57 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 530 m | ||
| Terület | 24,31 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Dluha weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Dluha témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Dluha (a 20. század elején: Bánhegy, szlovákul Dlhá nad Oravou) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Alsókubini járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Alsókubintól 15 km-re északkeletre fekszik, az Árva-folyó partján.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 15. század elején keletkezett az árvai uradalom részeként, első írásos említése 1420-ból származik. 1683-ban lengyel-litván hadak dúlták fel. Lakói földművelők, állattenyésztők voltak, kosárfonással, vászonszövéssel foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DLUHA. vagy Dlha. Tót falu Árva Vármegyében, földes ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik jobb felől Árva Vára alatt, Árvátol nem meszsze, Dubovátznak szomszédságában, határja középszerű.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dluha, tót falu, Árva vm. az Árva jobb partján, mellyen 2 hidja van: 1059 kath. Vendégfogadó. – Nagy gyolcs-kereskedés. Sessiója: 74 1/8. F. u. az Árvai urad.”[3]
A 20. század elején nevét „Bánhegy”-re magyarosították, de lakossága ezt nem fogadta el. A trianoni diktátumig Árva vármegye Vári járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1397 | 1392 | 1398 | 1431 |
| Különbség | -0,35 % | +0,43 % | +2,36 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1440 | 1431 |
| Eltérés | -0,62 % |
1910-ben 867 lakosából 823 szlovák és 16 magyar anyanyelvű volt.
1921-ben 756 lakosából 742 csehszlovák és 1 magyar volt.
1970-ben 817 lakosából 816 szlovák és 1 magyar volt.
2001-ben 1364 lakosából 1363 szlovák volt.[5]
2011-ben 1379 lakosából 1372 szlovák volt.
2021-ben 1433 lakosából 1412 szlovák és 1 magyar volt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szent László temploma 1811-ben kápolnának épült, később 1914-ben kibővítették.
- A Fátimai Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnát 1946-ban építették.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
- ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis[halott link]

