Ugrás a tartalomhoz

Jaszenova

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jaszenova (Jasenová)
Jaszenova zászlaja
Jaszenova zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásAlsókubini
Rangközség
Első írásos említés1320
PolgármesterRajmund Bradík
Irányítószám027 01
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámDK
Népesség
Teljes népesség425 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség33 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság538 m
Terület11,93 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 10′ 33″, k. h. 19° 17′ 42″49.175833°N 19.295000°EKoordináták: é. sz. 49° 10′ 33″, k. h. 19° 17′ 42″49.175833°N 19.295000°E
Jaszenova weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jaszenova témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jaszenova (szlovákul Jasenová) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Alsókubini járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Alsókubintól 4 km-re délre fekszik, az 59-es (E77) út mentén.

Története

[szerkesztés]

A mai Jaszenova területén a korai bronzkorban a lausitzi kultúra település állt, melynek temetőjét a régészek feltárták.

A mai települést a 14. század első felében alapították liptói nemesek. 1320-ban „Jessen” alakban említi először oklevél. 1322-ben „Jeszenovaréthe”, 1323-ban „Jeszenowa rite”, 1347-ben „Jeszene”, 1355-ben „Jaszenova Rethe”, 1356-ban „Jaszenova”, 1398-ban „Jasenova” alakban említik az írott források. A Csapolovics család birtoka volt. A 16. században Árva urai várjobbágyokat telepítettek ide. A falut a bíró irányította. 1591-ben a Kubinyiaké, 1618-ban fele részben a zaszkali Benczúr soltész családé volt. A 17. században kuruc csapatok dúlták fel. 1715-ben mintegy 300 lakosa volt. 1778-ban 413 lakos és 10 nemesi család élt a településen.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JASZENOVA. Tót falu Árva Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és többnyire evangelikusok, fekszik Kubinhoz 1/4 mértföldnyire, az Ország úttyában, ’s az Árvai Uradalomhoz tartozik, itt szűletett vala a’ nevezetes Benzur Jószef, ’s Jeszenovszky Nemzetségnek is eredeti helye, határja jó, vagyonnyai külömbfélek.[2]

1828-ban 97 házában 601 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jaszenova, tót falu, Árva vmegyében, a rosenbergi utban: 1 kath., 484 evang., 16 zsidó lak., 44 sessio. Lakosai sok vásznat, és hires sajtot készitenek. Itt született Benczur. F. u. az árvai urad. s Csaplovics. Ut. p. Rosenberg.[3]

Hitelszövetkezetét 1897-ben alapították. A magyarországi községnevek rendszerezését és magyarosítását célzó törzskönyvezési eljárás során a 20. század elején az Alsójeszenő elnevezést javasolták a község számára, ez azonban nem lett hivatalos név. A trianoni diktátum előtt Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 495, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 389 lakosából 388 szlovák volt.

2011-ben 400 lakosából 388 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A falu népi építészetéről és népviseletéről híres.
  • Evangélikus temploma 1836-ban épült.
  • A faluban 1830-ban épült klasszicista kastély áll.
  • Martin Kukučín szülőháza, benne Martin Kukučín és Csaplovics Lőrinc emlékmúzeuma.

Neves személyek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  • Ján Vávra 1941: Z minulosti obce Jasenovej. Sborník Muzeálnej slovenskej spoločnosti XXXIV-XXXV.
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. augusztus 15.)

További információk

[szerkesztés]