Ugrás a tartalomhoz

Pucó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pucó (Pucov)
Pucó zászlaja
Pucó zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásAlsókubini
Rangközség
Első írásos említés1550
PolgármesterMetod Sojčák
Irányítószám026 01
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámDK
Népesség
Teljes népesség895 fő (2024. dec. 31.)[1]
Népsűrűség76 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság573 m
Terület9,95 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 13′ 04″, k. h. 19° 22′ 56″49.217778°N 19.382222°EKoordináták: é. sz. 49° 13′ 04″, k. h. 19° 22′ 56″49.217778°N 19.382222°E
Pucó weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Pucó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pucó (szlovákul Pucov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Alsókubintól 7 km-re keletre, az Árvai-hegységben fekszik.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a bronzkorban emberi település volt.

Pucó neve pataknévként már 1351-ben felbukkan. A község a 16. század közepén a vlach jog alapján keletkezett, az árvai uradalomhoz tartozott a községi bíró irányítása alatt. 1550-ben „Pucov”, 1564-ben „Puczov” néven említik. 1574-ben Thurzó Ferenc özvegyének, Zrínyi Katalinnak a birtoka. 1590-ben Thurzó György ítélkezik a Bezine és Pucó közötti határ ügyében. Az 1611-es egyházi vizitáció szerint Pucó az alsókubini plébániához tartozik. A 17. század végi kuruc harcokban teljesen elpusztult, 1690-ben is még nagy része puszta volt. 1739-ben dögvész pusztított. 1764-ben a községben két malom működött. 1778-ban 376 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PUCZO. Népes tót falu Árva Vármegyében, az Árvai Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, az előtt Kubinnak filiája vólt, de már tulajdon Plébánossok van, fekszik Árva-vizéhez közel, Kubinhoz sem meszsze, határja középszerű, vagyonnyai is meglehetősek, lakosai fénköveket, ’s egyebeket is készítenek, második osztálybéli.”[2]

1828-ban 105 házában 551 lakos élt. 1831-ben kolerajárvány pusztított. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, kőfejtéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Puczo, tót falu, Árva vmegyében, 549 kath., 2 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 57 4/8 sessio. Kőbánya, 2 vizimalom. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”[3]

A trianoni diktátumig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]
Népességi statisztikák (10 év)[4]
Év:1994.2004.2014.2024.
Lakosság684735831895
Különbség +7,45 % +13,06 % +7,70 %
Népességi statisztikák[4]
Év2023.2024.
Lakosság891895
Eltérés+0,44 %

1910-ben 388, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 714 lakosából 712 szlovák volt.

2011-ben 753 lakosából 743 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]