Pucó
| Pucó (Pucov) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Alsókubini |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1550 |
| Polgármester | Metod Sojčák |
| Irányítószám | 026 01 |
| Körzethívószám | 043 |
| Forgalmi rendszám | DK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 900 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 76 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 573 m |
| Terület | 9,95 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 13′ 04″, k. h. 19° 22′ 56″Koordináták: é. sz. 49° 13′ 04″, k. h. 19° 22′ 56″ | |
| Pucó weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pucó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Pucó (szlovákul Pucov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Alsókubintól 7 km-re keletre, az Árvai-hegységben fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a bronzkorban emberi település volt.
Pucó neve pataknévként már 1351-ben felbukkan. A község a 16. század közepén a vlach jog alapján keletkezett, az árvai uradalomhoz tartozott a községi bíró irányítása alatt. 1550-ben „Pucov”, 1564-ben „Puczov” néven említik. 1574-ben Thurzó Ferenc özvegyének, Zrínyi Katalinnak a birtoka. 1590-ben Thurzó György ítélkezik a Bezine és Pucó közötti határ ügyében. Az 1611-es egyházi vizitáció szerint Pucó az alsókubini plébániához tartozik. A 17. század végi kuruc harcokban teljesen elpusztult, 1690-ben is még nagy része puszta volt. 1739-ben dögvész pusztított. 1764-ben a községben két malom működött. 1778-ban 376 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PUCZO. Népes tót falu Árva Vármegyében, az Árvai Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, az előtt Kubinnak filiája vólt, de már tulajdon Plébánossok van, fekszik Árva-vizéhez közel, Kubinhoz sem meszsze, határja középszerű, vagyonnyai is meglehetősek, lakosai fénköveket, ’s egyebeket is készítenek, második osztálybéli.”[2]
1828-ban 105 házában 551 lakos élt. 1831-ben kolerajárvány pusztított. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, kőfejtéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Puczo, tót falu, Árva vmegyében, 549 kath., 2 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 57 4/8 sessio. Kőbánya, 2 vizimalom. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”[3]
A trianoni diktátumig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 388, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 714 lakosából 712 szlovák volt.
2011-ben 753 lakosából 743 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent András apostolnak szentelt római katolikus temploma 1805-ben épült klasszicista stílusban.
- Barokk kálváriája a 19. század elején épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Az Alsókubini járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
