Párnica
Párnica | |
Párnica evangélikus temploma | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Alsókubini |
Rang | község |
Első írásos említés | 1420 |
Polgármester | Milada Antalová |
Irányítószám | 027 52 |
Körzethívószám | 043 |
Forgalmi rendszám | DK |
Népesség | |
Teljes népesség | 894 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- |
Népsűrűség | 16 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 455 m |
Terület | 51,99 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 11′ 40″, k. h. 19° 12′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 40″, k. h. 19° 12′ 00″ | |
Párnica weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Párnica témájú médiaállományokat. | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Párnica (szlovákul Párnica) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban. 2011-ben 809 lakosa volt, ebből 775 szlovák.
Fekvése[szerkesztés]
Alsókubintól 8 km-re nyugatra az Árva jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
Párnica neve pataknévként bukkan fel először Isztebne 1382. évi határleírásában. A települést magát csak 1420-ban "villa Paranice" alakban említik először, az árvai váruradalom része volt. Lakói földművesek, kerékgyártók, vászonszövők, tutajozók voltak. A 15. század második felétől a település nagy fejlődésen ment keresztül. Ez a fejlődés a 17. században megtorpant, a kuruc harcokban el is pusztult a falu, majd a 18. században ismét nőtt a lakosság száma. 1769 és 1772 között épített papírmalom működött a községben. 1778-ban 876 lakosa, 1828-ban 196 háza és 685 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak, de kézművesek is voltak a településen. A férfiak bognár és asztalosmesterséggel, fafaragással, a nők varrással, hímzéssel foglalkoztak.
A 17. században a községbe olvadt Zahrabovát 1420-ban "Zahrabov" néven említik először. 1430-ban "Hrabouka", 1547-ben "Zahrabowe" néven szerepel az írott forrásokban. 1626-ban 20 lakosa volt.
Vályi András szerint „PÁRNICZA. Tót falu Árva Vármegyében, fekszik Árva vizéhez közel, ’s Párniczky Uraknak eredeti helye, lakosai többnyire evangelikusok, határja Árva vize mellett meglehetős termékenységű, a’ többi pedig sovány, legelője jó van, sajtya nevezetes.”[2]
Fényes Elek szerint „Parnicza, tót falu, Árva vmegyében, az Árva jobb partján: 86 kath., 588 evang., 11 zsidó lak., ev. oskola. Derék fürész- és papiros-malom. Vendégfogadó. Hires sajt. Van egy lágymeleg forrása is, melly soha be nem fagy. F. u. a Parniczky család. Ut. p. Rosenberg.”[3]
1910-ben 1091, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott. Evangélikus temploma 1927-ben épült. 1930-ban 219 házában 1104 lakos élt. A községben vízimalom működött, melyet később elektromos hajtásúra alakítottak át. A második világháború idején többen részt vettek a partizánharcokban.
2001-ben 716 szlovák lakosa volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
Evangélikus temploma 1927-ben épült.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Párnica Szlovákia térképén
- A község az Árvai régió turisztikai honlapján
- E-obce.sk
Források[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
|