Lestin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lestin (Leštiny)
A falu fatemploma
A falu fatemploma
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Alsókubini
Turisztikai régió Árva
Rang község
Első írásos említés 1381
Polgármester Miroslav Kovalčík
Irányítószám 026 01
Körzethívószám 043
Forgalmi rendszám DK
Népesség
Teljes népesség 257 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 581 m
Terület 6,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lestin (Szlovákia)
Lestin
Lestin
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 11′ 20″, k. h. 19° 21′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 20″, k. h. 19° 21′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lestin témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lestin (szlovákul Leštiny) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Alsókubini járásában. 2011-ben 257 lakosából 252 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Alsókubintól 3 km-re délkeletre az Öreg Chocs északi lejtőjének tövében fekszik.

Története[szerkesztés]

1235-ben "Lesthyna" néven említik. A falu a 14. században keletkezett az árvai uradalom falujaként. 1325-ben "Lesthna," 1388-ben "Lesscina" néven szerepel az írott forrásokban. 1548-ban a Zmeskal család kapta adományba. A község a 18. században élte virágkorát, ekkor többen lakták mint ma, iskolája működött. 1778-ban 227 lakos élt itt, a családok közül 5 nemesi család volt. 1828-ban 59 háza és 518 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Vályi András szerint "LESTIN. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai B. Splényi, és Rudnai Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Radno Lehotához nem meszsze, és annak filiája, határjában van fája tűzre, és épűletre, gyűmöltse bőven terem, legelője elég, malma helyhez, iatzozása Prividgyén." [2]

Fényes Elek szerint "Lestyine, tót falu, Árva vmegyében: 23 kath., 488 evang., 7 zsidó lak. Evang. anyatemplom. Nagy erdő. Kertek. Vízimalom. F. u. Zmeskal fam. Ut. posta Rosenberg." [3]

1910-ben 304, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott. A második világháború alatt erős partizán tevékenység folyt a környékén.

2001-ben 226 lakosából 224 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus fatemploma 1688-ban épült a fa harangtoronnyal együtt, ez volt a vármegye egyik protestáns artikuláris temploma. Az építmény egykoron teljes egészében fából épült. Felújítása során azonban már alkalmaztak vasból készült kötőelemeket is. Belső terének díszítése 18. századi. E templomban keresztelték meg Pavol Országh-Hviezdoslav költőt.
  • A Zmeskal család kastélya a 18. század végén épült késő barokk stílusban, 1840-ben klasszicista stílusban átépítették. Itt született 1759-ben Domanoveci és Lestinci Zmeskall Miklós, L.van Beethoven barátja, pályatársa és egynémely művének cimzettje.
  • Van itt egy 17. századi nemesi kúria is, melyet a 19. század elején építettek át.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]