Vitanova

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vitanova (Vitanová)
Witanowa kościół T63.jpg
Vitanova címere
Vitanova címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurdossini
Rang község
Első írásos említés 1550
Polgármester Dušan Ondrík
Irányítószám 027 12
Körzethívószám 043
Forgalmi rendszám TS
Népesség
Teljes népesség1319 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség28 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság699 m
Terület45,80 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vitanova (Szlovákia)
Vitanova
Vitanova
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 21′ 20″, k. h. 19° 44′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 21′ 20″, k. h. 19° 44′ 00″
Vitanova weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vitanova témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vitanova (1899-től Vidháza, szlovákul Vitanová) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turdossini járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Trsztenától 10 km-re keletre, az Oravica jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1550-ben alapították a vlach jog alapján, ekkor már "Vitanova" néven említik először. Az árvai uradalomhoz tartozott. Határában a 17. században vasércet bányásztak. 1626-ban mintegy 170 lakosa volt. 1683-ban lengyel és litván hadak pusztították el, többször szenvedett árvíztől is. 1715-ben 170 lakosa volt. 1770-ben már 319-en éltek a településen. 1828-ban 145 házában 823 lakos élt, akik földműveléssel, állattartással foglalkoztak, de fejlett volt a háziipar is. Fűrésztelepei, posztószövő kallómalmai voltak. 1899-ben nevét Vidházára magyarosították.

Vályi András szerint " VITANOVA. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Tersztenához 1 1/4 órányira, Oravicza vize mellett; határja 3 nyomásbéli, termékeny, de nagy viszontagságoknak vagyon kitéve, mivel a’ Kárpát hegyéről sebesen leomladozó vizek, és zivatarok nem tsak vetéseiket semmivé teszik néha, hanem szántóföldgyeiket is nagyon rongállyák."[2]

Fényes Elek szerint " Vittanova, tót f. Árva vm. a gallicziai határszélen: 810 kath., 10 zsidó lak. Földje felette sovány. Van fűrészmalma, falerakó helye, s 46 4/8 sessioja. Gyolcscsal is kereskedik. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg."[3]

A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Trsztenai járásához tartozott. A második világháború végén az egész falu leégett, csak néhány kisebb házikó maradt meg belőle.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 817, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1225 lakosából 1218 szlovák volt.

2011-ben 1299 lakosából 1249 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Jézus Szentséges Szíve tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1938-ban épült.
  • A barokk Szent Rókus szobrot 1770-ben készítették.
  • A falu Mária-oszlopa népi kőfaragó munka.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]