Erdőtka
| Erdőtka (Oravská Lesná) | |||
 | |||
| A Szent Anna templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Námesztói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1731 | ||
| Polgármester | Marek Majdiš | ||
| Irányítószám | 029 57 | ||
| Körzethívószám | 043 | ||
| Forgalmi rendszám | NO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3445 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 50 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 858 m | ||
| Terület | 65,63 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 22′ 08″, k. h. 19° 11′ 01″Koordináták: é. sz. 49° 22′ 08″, k. h. 19° 11′ 01″ | |||
| Erdőtka weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőtka témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Erdőtka (szlovákul Oravská Lesná, lengyelül Erdutka / Herdućka) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Námesztói járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Námesztótól 23 km-re nyugatra, a lengyel határ közelében fekszik, több kis hegyi telep tartozik hozzá.
Története[szerkesztés]
A falu 1731. július 23-án keletkezett, amikor Erdődy György javaslatára a megyegyűlés kiadta alapítási oklevelét. A falut alapítójáról kezdetben „Erdőd”-nek nevezték, mely később a nép ajkán „Erdútka” alakra változott. Mai hivatalos nevét csak 1946. január 1-jén kapta.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ERDŐDKA. Egymástol szerte széjjel meszsze terjedve épűlt lengyel falu Árva Vármegyében, földes ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Lengyel Országnak határ szélénél, tsűrjei, és istállói a’ falun kivűl széjjel vagynak, határja sovány, kolimázt, és olajt készítenek lakosai, a’ kik Békés Vármegyébe jobb földre elköltöztek vala; de ismét viszsza telepedtek, fája mind a’ kétféle elég, legelője jó, harmadik Osztálybéli.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Erdődka, tót falu, Árva vm. a gallicziai, és trencsényi határszéleken; 978 kath., 4 zsidó lak., kik elszórva laknak. Van kath. paroch. temploma, 59 3/8 sessioja, 5 vizimalma, gyönyörü erdeje, nagy juhtenyésztése, sok fajdtyukja. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”[3]
A trianoni diktátumig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 2088, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 3106 lakosából 3076 szlovák volt.
2011-ben 3299 lakosából 3200 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1914-ben épült.
- Kisvasút.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. január 26.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk[szerkesztés]
A Námesztói járás települései | ||
|---|---|---|
|  | |
