Divéky Adorján

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Divéky Adorján
Született 1880. augusztus 17.
Alsókubin
Elhunyt 1965. május 25. (84 évesen)
Budapest
Foglalkozása történész

Divéky Adorján (Alsókubin, 1880. augusztus 17.Budapest, 1965. május 25.) történész, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, a Varsói Magyar Intézet igazgatója.

Élete[szerkesztés]

A Divéky család 1760-ban került Árva megyébe megyébe s telepedett le Podvilken.

Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1906-ban bölcsész doktorátust nyert és gimnáziumi tanár lett. Pályája elején Szepes-, Liptó- és Árva megyei gimnáziumi tanár volt.

19091911 között a Krakkói egyetemen történelmi előadásokat hallgatott. 1917-ben Varsóba került, az ottani levéltárak magyar vonatkozású anyagait kutatta. Ezekben az években előbb a Varsói Egyetem magyar nyelvi lektora, majd 1929-ig a magyar történelem előadója volt. 1921-ben a budapesti egyetemen magántanári képesítést nyert.

1920-ban az első világháború után megalakuló csehszlovák állam és Lengyelország között vita folyt Felső-Árva területi hovatartozásáról. Abban, hogy a Szepesség és Árva magyarlakta északi területei ne Csehszlovákiához, hanem Lengyelországhoz kerüljenek, aktív diplomáciai-politikai szerepe volt.

1930-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1937-ben a Lengyel Tudományos Akadémia külső tagjának választották. A vilnai Báthory István Egyetem honoris causa doktora volt. 1934-től a varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatói tisztségét töltötte be. A két világháború között gyűjtött – korábban az Intézet könyvtárának részét képező - könyveket jelenleg a Varsói Egyetem Magyar Filológiai Tanszéke őrzi.Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző, elsősorban irodalommal foglalkozó Magyar Mickiewicz Társaságnak is.[1]

1939-1950 között – nyugalomba vonulásáig – a Debreceni Egyetem tanára volt, ahol kelet-európai történelmet oktatott.

Munkássága nagyrészt a XIX. századi lengyel-magyar kapcsolatokat érinti, de több tanulmánya és közleménye jelent meg a XVI. század lengyel históriájáról, művelődéstörténetéről is. 1945 után 1848-as lengyel emlékiratokat fordított és Krakkó reneszánsz kori magyar emlékeit gyűjtötte. Tanulmányai közül számos lengyel nyelven jelent meg.

Munkái[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

1999 óta a varsói Magyar Kulturális Intézet pártfogásával róla elnevezett hétvégi magyar iskola működik. Az iskolában kéthetente tartanak foglalkozásokat a lengyel-magyar vegyes házasságból származó és az átmenetileg Varsóban élő magyarországi családok, kiküldöttek gyermekei számára.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]