Námesztó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Námesztó (Námestovo)
A Hviezdoslav-tér
A Hviezdoslav-tér
Námesztó címere
Námesztó címere
Námesztó zászlaja
Námesztó zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásNámesztói
Rang város
Első írásos említés 1558
Polgármester Ján Kadera
Irányítószám 029 01
Körzethívószám 043
Forgalmi rendszám NO
Népesség
Teljes népesség7876 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség178 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság620 m
Terület44,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Námesztó (Szlovákia)
Námesztó
Námesztó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 24′ 30″, k. h. 19° 28′ 45″Koordináták: é. sz. 49° 24′ 30″, k. h. 19° 28′ 45″
Námesztó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Námesztó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Námesztó (szlovákul Námestovo, lengyelül Namiestowo) város Szlovákiában a Zsolnai kerület Námesztói járásának székhelye. Szlanica megmaradt területe tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Alsókubintól 30 km-re északkeletre, az Árvai-víztározó északnyugati partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a szláv Námest személynévből ered és Námest udvarháza jelentésű.

Története[szerkesztés]

A községet a Krakkó vidéki törzsi területről származó viszlán (lengyel) eredetű Randa András szabad soltész alapította, ki Lengyelországból menekült az 1548-1554 között zajló kozák-lengyel háború utolsó esztendejében. A közép-árvai területen létrejövő telep létezését Thurzó Ferenc 1557. május 6-i Randa Andrásnak adományozott soltészlevele legalizálta. Randa András leszármazottai utóbb a Námesztói nevet, majd a Veszele községbe áttelepülő ükunokája Námesztói György 1657-től a Weszelovszky nevet használta.

A település nevét 1593-ban „Námestowje”, „Námestovo”, 1625-ben „Námestov” alakban említik a korabeli források. Árva várának jobbágyfaluja volt. A Thurzók 1612-ben evangélikus templomot építettek, vásáros hely lett. 1624-ben még csak mintegy 200 lakosa volt. Az 1671. évi Habsburg-ellenes felkelés kiinduló helyszíne lett. A felkelés vezére a rövid ideig itt tartózkodó zempléni magyar nemes Pika Gáspár lett, akit később 25 társával együtt kivégeztek. A 18. században az ellenreformáció árvai központja, ekkor sok zsidó család is letelepedett a városban. A gyolcs-, vászonszövés és -kereskedés központja. Városi és vásáros jogait 1776-ban Mária Terézia szentesítette.

Vályi András szerint „NÁMESZTO. Privilegiált Tót mező Város Arva Várm. földes Ura a’ K. Kamara, egy nagy Templom, és szép Kastély ékesítik, lakosai katolikusok, vásárok is szoktak benne esni, fekszik a’ felső járásban, postája is van, határja közép termékenységű, vagyonnyai jók, és külömbfélék, el adásra alkalmatos módgyok van.”[2]

Fényes Elek szerint „Námesztó, tót m. város, Árva vmegyében, az Árva vize bal partján: 1492 kath., 176 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Synagóga. Vendégfogadó. Sörfőzőház. Több vizimalmok. Falerakóhely. Lakosai kevés rozsot, több zabot, hires jóságu burgonyát, lent, kendert termesztenek. Gyolcs-kereskedésök nevezetes. Sessiója 109 3/8. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”[3]

Trianonig Árva vármegye Námesztói járásának székhelye volt. 1920 után a szlovák nemzeti művelődés egyik központja, itt alkotott Hviezdoslav is. Két malom, fűrésztelep, téglagyár is működött a területén és pénzintézete is volt. 1943-ban tűzvész pusztította, a második világháborúban a város 60%-a elpusztult. Később jelentősége ismét megnőtt.

Népessége[szerkesztés]

1715-ben 560 lakosa volt.

1778-ban 791 lakosa volt.

1828-ban 169 házában 1668 lakos élt.

1910-ben 1577 lakosából 1271 szlovák, 158 német és 140 magyar volt. 1910-ben Szlanicának 794, túlnyomóan szlovák lakosa volt.

2001-ben 8135 lakosából 8025 szlovák volt.[4]

2011-ben 7936 lakosából 7488 szlovák volt.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1656 és 1659 között Szent Simon és Júdás apostolok tiszteletére épült, eredetileg evangélikus templom volt. Még 1716 előtt átépítették, a 19. század elején bővítették.
  • A templom közelében 1758-ban készített barokk Mária-oszlop és 1818-ban készült fakereszt áll.
  • A határában levő Árvai-víztározót 1941 és 1954 között építették. Öt falut árasztottak el az építés során. Partján üdülőtelep alakult ki.
  • Szlanyica temploma 1766-ban épült barokk stílusban, 1843-ban klasszicista stílusban alakították át.
Őszi látkép

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis[halott link]
  5. Szekrényessy Attila: A veszelei és zólyomi Veszelovszky család öt évszázada, 315. oldal

További információk[szerkesztés]

A námesztói hegyek panorámája