Vasziló
| Vasziló (Vasiľov) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Námesztói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1554 |
| Polgármester | Anton Grígel |
| Irányítószám | 029 51 |
| Körzethívószám | 043 |
| Forgalmi rendszám | NO |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 828 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 87 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 652 m |
| Terület | 9,14 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Vasziló
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 21′ 00″, k. h. 19° 23′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 21′ 00″, k. h. 19° 23′ 00″ | |
| Vasziló weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Vasziló (szlovákul Vasiľov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Námesztói járásban. 1899 után nevét Kisvászolyra magyarosították. 2011-ben 795 lakosából 781 szlovák volt.
Fekvése[szerkesztés]
Námesztótól 11 km-re délnyugatra az Hrustin patak partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu a 16. század közepén keletkezett a vlach jog alapján, az árvai várhoz tartozott a falusi bíró igazgatása alatt. 1554-ben "Wasylow" alakban említik először. Az uradalom birtokosa ekkor Thurzó Ferenc volt, aki megbízta Hyra Félixet, hogy ezen a helyen új falut alapítson. Az alapító leszármazottai ma is élnek a községben. Első lakói ruszin pásztorok voltak. Az első adóösszeírás szerint 4 jobbágytelke volt. Lakói a 16. század közepén épített lokcai fatemplomba jártak istentiszteletre. 1624-ben mintegy 90 lakosa volt. 1715-ben 150 volt a lakosok száma. 1778-ban 269-en éltek a faluban. 1828-ban 87 házában 448 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "VASZILÓ. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Námesztóhoz 1/2 mértföldnyire; határja tsupán tavaszi vetést terem." [2]
Fényes Elek szerint "Vaszilló, tót falu, Árva vmegyében, 448 kath. lak. Árpát, zabot termeszt. Gyolcsot sző. Sessiója 32 5/8. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg."[3]
1910-ben 386, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott
2001-ben 768 lakosából 764 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Fájdalmas Szűznek szentelt kápolnája 1918-ban épült, barokk mellékoltára a 18. század első felében készült.
- Római katolikus templomát 1990 és 1998 között építették. Alapkövét még II. János Pál pápa áldotta meg első szlovákiai útja során.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
