Rabcsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rabcsa (Rabča)
Rabca full.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásNámesztói
Turisztikai régióÁrva
Rang község
Első írásos említés 1564
Polgármester Július Piták
Irányítószám 029 44
Körzethívószám 043
Forgalmi rendszám NO
Népesség
Teljes népesség 5006 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség184 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság642 m
Terület25,16 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rabcsa (Szlovákia)
Rabcsa
Rabcsa
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 28′ 50″, k. h. 19° 28′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 28′ 50″, k. h. 19° 28′ 50″
Rabcsa weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rabcsa témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rabcsa (szlovákul Rabča) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Námesztói járásban. 2011-ben 4622 lakosából 4540 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Námesztótól 10 km-re északra fekszik.

Története[szerkesztés]

A falut a 16. században a vlach jog alapján alapították, első írásos említése 1564-ből származik "Rabcza" alakban. Az árvai váruradalom része volt, a helyi bíró igazgatása alatt. Első lakói adómentességet kaptak. A 16. század végére azonban a falu mégis majdnem elnéptelenedett, 6 házából csak 2 lakott volt. 1608-ban a Thurzók újratelepítették, ezt követően 17. században gyors növekedésnek indult, 1624-ben 90, 1659-ben már 618 lakosa volt. 1616-ban határában új település keltkezett Rabcsice néven. A század végén a falu a kuruc harcokban elpusztult. 1672-ben csak 5 jobbágytelke volt. 1683-ban a török ellen vonuló lengyel-litván hadak dúlták fel. 1715-ben csak 240 lakosa volt. 1778-ban 829 volt a lakosság száma, a faluban két malom és 4 takács működött. 1828-ban 261 házában már 1542 lakos élt. Lakói főként lentermesztéssel foglalkoztak. Első iskolaépülete a felső falurészen 1842-ben épült.

Vályi András szerint „RABCSA. Elegyes lengyel falu Árva Vármegyében, földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Kárpát hegyeinél, Polhorához közel, Zubrohlava felett, határja sovány, fája, legelője van, harmadik osztálybéli.”[2]

Fényes Elek szerint „Rabcsa (Ó), tót falu, Árva vmegyében, a Babagura legelővel s fenyvessel bővelkedő hegy alatt: 1530 kath., 12 zsidó lak., kik elszórva laknak. Kath. paroch. templom. 76 1/2 sessio. Nagy és zsiros legelő. Lentermesztés. Gyolcs, faeszközök csinálása. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”[3]

1910-ben 1446, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott. A háború után lakói földműveléssel, favágással, szövéssel, faárukészítéssel foglalkoztak. A szlovák nemzeti felkelés idején az árvai partizánmozgalom egyik központja volt.

2001-ben 4189 lakosából 4169 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus temploma 1768-ban barokk stílusban épült, 1930-1931-ben bővítették és korszerűsítették.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]