Rabcsa
| Rabcsa (Rabča) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Námesztói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1564 | ||
| Polgármester | Július Piták | ||
| Irányítószám | 029 44 | ||
| Körzethívószám | 043 | ||
| Forgalmi rendszám | NO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5402 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 184 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 642 m | ||
| Terület | 25,16 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 28′ 44″, k. h. 19° 28′ 58″49.478889°N 19.482778°EKoordináták: é. sz. 49° 28′ 44″, k. h. 19° 28′ 58″49.478889°N 19.482778°E | |||
| Rabcsa weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rabcsa témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Rabcsa (szlovákul Rabča) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Námesztói járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Námesztótól 10 km-re északra fekszik.
Története
[szerkesztés]A falut a 16. században a vlach jog alapján alapították, első írásos említése 1564-ből származik „Rabcza” alakban. Az árvai váruradalom része volt, a helyi bíró igazgatása alatt. Első lakói adómentességet kaptak. A 16. század végére azonban a falu mégis majdnem elnéptelenedett, 6 házából csak kettőt lakták. 1608-ban a Thurzók újratelepítették. 1616-ban határában új település keletkezett Rabcsice néven. A 17. században gyors növekedésnek indult: 1624-ben 90, 1659-ben már 618 lakosa volt. A század végén a falu a kuruc harcokban elpusztult. 1672-ben csak 5 jobbágytelke volt. 1683-ban a török ellen vonuló lengyel-litván hadak dúlták fel. 1715-ben csak 240-en lakták. 1778-ban 829 volt a lakosság száma, a faluban két malom és 4 takács működött.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RABCSA. Elegyes lengyel falu Árva Vármegyében, földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Kárpát hegyeinél, Polhorához közel, Zubrohlava felett, határja sovány, fája, legelője van, harmadik osztálybéli.”[2]
1828-ban 261 házában már 1542 lakos élt. Lakói főként lentermesztéssel foglalkoztak. Első iskolaépülete a felső falurészen 1842-ben épült.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rabcsa (Ó), tót falu, Árva vmegyében, a Babagura legelővel s fenyvessel bővelkedő hegy alatt: 1530 kath., 12 zsidó lak., kik elszórva laknak. Kath. paroch. templom. 76 1/2 sessio. Nagy és zsiros legelő. Lentermesztés. Gyolcs, faeszközök csinálása. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”[3]
A trianoni diktátumig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott.
A háború után lakói földműveléssel, favágással, szövéssel, faárukészítéssel foglalkoztak. A szlovák nemzeti felkelés idején az árvai partizánmozgalom egyik központja volt.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 3848 | 4360 | 4857 | 5402 |
| Különbség | +13,30 % | +11,39 % | +11,22 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 5336 | 5402 |
| Eltérés | +1,23 % |
1910-ben 1446, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 4189 lakosából 4169 szlovák volt.
2011-ben 4622 lakosából 4540 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]Római katolikus temploma 1768-ban barokk stílusban épült, 1930-1931-ben bővítették és korszerűsítették.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Községinfó
- Rabcsa Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2008. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
Források
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
A Námesztói járás települései | ||
|---|---|---|
|  | |
