Novoty

	Árvaújhely (Novoť)
	; Árvaújhely zászlaja
	; Árvaújhely zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Námesztói
Rang	község
Első írásos említés	1691
Polgármester	František Poleta
Irányítószám	029 55
Körzethívószám	043
Forgalmi rendszám	NO
	Népesség
Teljes népesség	3822 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség	88 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	752 m
Terület	37,98 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 25′ 42″, k. h. 19° 15′ 50″49.428333°N 19.263889°EKoordináták: é. sz. 49° 25′ 42″, k. h. 19° 15′ 50″49.428333°N 19.263889°E
	Árvaújhely weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Árvaújhely témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Árvaújhely (szlovákul Novoť) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Námesztói járásban.

Fekvése

Námesztótól 20 km-re nyugatra, a lengyel határ közelében fekszik. Közúti határátkelőhely Lengyelország (Ujsoty) felé.

Története

A falu 1691-ben keletkezett az árvai váruradalom részeként. Kezdetben Gyurkó volt a neve, majd 1696-ban „Gyurczekova”, 1712-ben pedig „Novotty” néven említik. 1715-ben 250-en lakták. 1778-ban 667 volt a lakosság száma.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „NOVOTJ. Novotti. Elegyes Lengyel falu Árva Vármegy. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik azon völgyben, mellyben Zakamenec épűlt, nem kedves helyen, határja sovány, mert az árvíz rongállya.”^[2]

1828-ban 186 házában 1180 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, lentermesztéssel, fazsindely és lemez készítéssel, favágással, tutajozással, faszerszámok, faedények készítésével foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Novotti, tót falu, Árva vármegyében, 1184 kath. 6 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Lent termeszt; zsindelyt, vásznat csinál. Sessioja 48 4/8 F. u. az árvai uradalom.”^[3]

A 20. század elején nevét „Árvaújhely”-re magyarosították (korábban: Novoty), de ez nem bizonyult maradandónak. A trianoni diktátumig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott.

Népessége

Népességi statisztikák (10 év)^[4]
Év:	1995.	2005.	2015.	2025.
Lakosság	2830	3203	3520	3822
Különbség		+13,18 %	+9,89 %	+8,57 %

Népességi statisztikák^[4]
Év	2024.	2025.
Lakosság	3818	3822
Eltérés		+0,10 %

1910-ben 1571, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 3065 lakosából 3047 szlovák volt.

2011-ben 3356 lakosából 3310 szlovák volt.

Nevezetességei

A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1942 és 1948 között épült a korábbi fatemplom helyett.
Szentháromság szobra 1806-ban, Nepomuki Szent János és Szenvedő Krisztus szobra 1825-ben, Pietája 1800-ban készült.

Jegyzetek

↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
↑ "Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2024. január 24.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[d90e0a861caac82aa1c3e01b94d610f140f2d9cd-1] Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.

[2] "Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2024. január 24.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[sk_pop-4] 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.

[1]

[2]

[3]

[4]