Veszele
| Veszele (Oravské Veselé) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Námesztói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1629 |
| Polgármester | Albín Maslaňák |
| Irányítószám | 029 62 |
| Körzethívószám | 043 |
| Forgalmi rendszám | NO |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2996 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 69 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 749 m |
| Terület | 41,21 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Veszele
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 27′ 45″, k. h. 19° 23′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 27′ 45″, k. h. 19° 23′ 00″ | |
| Veszele weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Veszele témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Veszele (szlovákul Oravské Veselé) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Námesztói járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Námesztótól 10 km-re északnyugatra a Veszeleszka patak partján található.
Története[szerkesztés]
A település 1629-ben a vlach jog alapján keletkezett az árvai váruradalom területén, mely akkor a Thurzó család birtoka volt. Alapítói a lengyel Oszcsanda Máté és Námesztói Roman, aki a falu első bírája is volt. Alapító okiratát Thurzó György lánya Ilona adta ki. 1629-ben „Weszele” alakban szerepel először írott forrásban. Námesztói Roman a Námesztó községet alapító Randa András lengyel soltész dédunokája volt. Námesztói Roman fiát, Námesztói Györgyöt Thököly István nevezte ki veszelei soltésznek 1657. július 20-án kelt soltészlevele értelmében, aki a nevét ekkortól Weszelovszky György formában használta, és így alapítója lett a Weszelovszky soltésznemzetségnek, amelynek legismertebb tagja dr. Weszelovszky Károly (1818–1892) árvaváraljai magyar orvos lett.[2]
Mai hivatalos nevét csak 1946-ban kapta. A falu kezdetben szétszórt hegyi pásztorkunyhókból állt. Első fatemplomát 1656-ban építették és Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel, de csak két évig szolgálhatta a katolikusokat. 1658-ban már evangélikus lelkésze volt. 1659-ben 817 lakosa volt, közülük 578 katolikus és 239 evangélikus. Ebben az évben a templomot visszaadták a katolikusoknak. 1682-ben Sobieski János török ellen vonuló lengyel–litván hadai dúlták fel a falut. 1690-ban a templomhoz tornyot építettek. Ekkor a faluban 5 egész jobbágytelek mellett 3 negyed és egy nyolcad jobbágytelek volt. Az 1696-os összeírás már csak egy jobbágytelket talált. 1715-ben 410 volt a lakosok száma. 1753-ban Veszelén 302 személyt írtak össze, 149 férfit és 153 nőt. 1778-ban 1234-en lakták. 1805-ben a falu új templom építésébe kezdett, amit 1815-ben fejeztek be. 1805-ben 398 ház állt a településen, melyben 439 család lakott. Az 1104 katolikus mellett négy zsidó lakosa is volt. A jobbágyok mellett két kézműves, egy kovács, egy takács és egy uradalmi szolga is élt itt. 1828-ban 365 házában 1323 lakos élt, akik mezőgazdasággal, házalással, lenolajkészítéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint „VESZELE. Elegyes lengyel falu Árva Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Pilszkó hegye alatt, Námesztóhoz 1 mértföldnyire szép helyen; minden tulajdonosnak sajáttya különösen van a’ másikétól; határja leginkább tavaszi vetést terem; lakosai többnyire Takátsok, és abból veszik élelmeket.”[3]
Fényes Elek szerint „Veszele, tót falu, Árva vmegyében, elszórva a hegyek közt: 1811 kath., 12 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 142 4/8 sessio. Legelője nagy. Sok lent termesztenek, s gyolcsot szőnek. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”[4]
A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott. A háború után lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, kézművességgel, főként takácsmesterséggel, vászonszövéssel, zsindelykészítéssel foglalkoztak.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 1818, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 2661 lakosából 2642 szlovák volt.
2011-ben 2827 lakosából 2793 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1805 és 1815 között épült.
- A falu két kis kápolnája a 18. század végén és a 19. század elején készült.
Híres veszeleiek[szerkesztés]
- 1781-ben a községben született Weszelovszky Ignác námesztói kékfestő gyárnok és városi tanácsnok, kinek felesége nemes Hamulyák Anna (1787-1858) édes testvére volt Babits Mihály költő dédanyjának, Kelemenné Hamulyák Teklának. Weszelovszky Ignác és Hamulyák Anna gyermeke volt a híres magyar orvos, Weszelovszky Károly. (Szekrényessy Attila: A veszelei és zólyomi Veszelovszky család öt évszázada)
- Itt született 1830-ban báró Mednyánszky Dénes geológus, a selmeci akadémia igazgörója, az MTA levelező tagja. († 1911).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Szekrényessy Attila: A veszelei és zólyomi Veszelovszky család öt évszázada, 411. oldal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források[szerkesztés]
- Szekrényessy Attila: A veszelei és zólyomi Veszelovszky család öt évszázada (nagymonográfia), Budapest, 2016 ISBN 978-963-12-7029-7
