Mutne
| Mutne (Mútne) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Námesztói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1659 | ||
| Polgármester | Marián Murín | ||
| Irányítószám | 029 63 | ||
| Körzethívószám | 043 | ||
| Forgalmi rendszám | NO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3259 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 45 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 787 m | ||
| Terület | 64,45 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Mutne weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mutne témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Mutne (szlovákul Mútne) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Námesztói járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Námesztótól 18 km-re északnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1647-ben említik először, amikor Illésházy István utasítására a vlach jog alapján Bencsik Mátyás falut alapított a jolsvai uradalomhoz tartozó területen, a Mutnik-patak völgyében. A település nevét a patakról kapta. Az új településen 20 év elteltével már 29 család lakott. 1659-ben 488-an lakták, közülük 400 katolikus és 20 evangélikus. 1715-ben 360 lakosa volt. A 18. században a lakosság száma jelentős növekedésnek indult. Első fatemplomát 1790-ben Mária Magdolna tiszteletére építették.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MUTNE. Elegyes Lengyel falu Árva Várm. földes Ura a’ K. Kamara, határja soványas.”[2]
1828-ban 255 ház állt a településen, melyből 51 volt lakatlan. 1831-ben kolerajárvány pusztított. 1833-ban tűzvész söpört végig a falun. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mutne, tót falu, Árva vmegyében, 1356 kath., 11 zsidó lak., kik elszórt házakban laknak. Van kath. paroch. temploma 2 vizi és több fűrész malma, 84 4/8 sessioja. Juhtartása, s lentermesztése nevezetes. F. u. az árvai uradalom.”[3]
A trianoni diktátumig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 2595 | 2814 | 2919 | 3259 |
| Különbség | +8,43 % | +3,73 % | +11,64 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 3249 | 3259 |
| Eltérés | +0,30 % |
1910-ben 1725, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 2717 lakosából 2707 szlovák volt.
2011-ben 2878 lakosából 2855 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1875 és 1876 között épült. 1921. május 21-én egy tűzvészben megsérült, de helyreállították.
- 1845-ben épített kápolnája.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Mutne Szlovákia térképén
- A község az Árvai régió információs oldalán
- Alapinformációk
- E-obce.sk Archiválva 2007. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.

