Babin
| Babin | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Námesztói |
| Turisztikai régió | Fehér-Árva |
| Rang | község |
| Polgármester | Martin Matys |
| Irányítószám | 029 52 (pošta Hruštín) |
| Körzethívószám | 043 |
| Forgalmi rendszám | NO |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1449 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 81 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 680 m |
| Terület | 17,39 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Babin
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 20′, k. h. 19° 23′Koordináták: é. sz. 49° 20′, k. h. 19° 23′ | |
| Babin weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Babin (1899-től 1920-ig Babény, szlovákul Babín) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Námesztói járásában. 2011-ben 1403 lakosából 1370 szlovák volt.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Námesztótól 13 km-re délnyugatra a Hrustin-patak jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu a 16. század közepén keletkezett a vlach jog alapján, először 1569-ben említik. Az árvai váruradalom része volt, a falut a bíró igazgatta. 1598-ban 20 parasztház állt a faluban, 1608-ban 11 ház volt, 1626-ban 23 család élt itt. 1618-ban "Babina" néven szerepel az írott forrásokban. A 17. században a hadak többször feldúlták, 1739-ben pestis pusztította. Régi fatemplomát 1666-ban szentelték fel, ezt 1930-ban az új templom építésekor bontották le. 1828-ban 166 házában 798 lakos élt. Lakói állattartással, faárukészítéssel, házalással foglalkoztak.
Vályi András szerint "BABIN. Tót falu Árva Vármegyében, birtokosa a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik a’ Lokczeni kerűletben. Határja középszerű, réttye jó, legelője hasznos, és nagy, fája mind a’ két féle, második Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint "Babin, tót falu, Árva vgyében, a Magura hegye alatt: 794 kath., 4 zsidó lak. 65 6/8 sessio. Erdeje roppant. Juh- és marha-tenyésztése virágzó. Lent, kendert termeszt. Fuvarozik. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg."[3]
1910-ben 771, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott. 1934-ben egy tűzvészben a falu leégett, de újjáépítették.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Régi római katolikus fatemplomát 1930-ban lebontották, mai Szentlélek temploma 1933-ra készült el.
- A faluban még egy 19. század közepén épített kápolna is áll.
További információk[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
