Zákameneklin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zákameneklin (Zákamenné)
Zakamienny Klin Zákamenné BŻ4.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásNámesztói
Turisztikai régióÁrva
Rang község
Első írásos említés 1615
Polgármester Milan Vrábeľ
Irányítószám 029 56
Körzethívószám 043
Forgalmi rendszám NO
Népesség
Teljes népesség5442 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség121 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság703 m
Terület42,90 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zákameneklin (Szlovákia)
Zákameneklin
Zákameneklin
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 23′ 15″, k. h. 19° 18′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 23′ 15″, k. h. 19° 18′ 00″
Zákameneklin weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zákameneklin témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zákameneklin (1899-ig Zákamennye-Klin, szlovákul Zákamenné) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Námesztói járásban. 1899 után nevét Kőkelényre magyarosították.

Fekvése[szerkesztés]

Námesztótól 15 km-re nyugatra a Zákameni-medencében fekszik, melyet a Klini és a Zaszihlaki-patakok vize vájt a Beszkidek erdővel borított hegyei közé. Településrészei: Grúň, Mrzačka, Nižný koniec, Oravice, Podkamenné, Podkostol, Poriečie, Špitáľ, Vyšný koniec, Oravice, Podkamenné, Podkostol, Poriečie, Špitáľ és Vyšný koniec.

Története[szerkesztés]

A település 1615-ben keletkezett, amikor a vidék birtokosa Thurzó György Árva várának ura megbízta Breznicki Pált és Reguli Györgyöt, hogy a vlach jog alapján falut alapítsanak ezen a helyen, melyet előbb Kamenszkának, majd később Kamenni Klinnek, Zákamenszki Klinnek, Zákamennének neveztek. 1615-ben "Nouvo Kamenska" alakban említik először, az árvai váruradalomhoz tartozott. A falu vezetője a bíró volt, lakói állattartással, favágással, tutajozással, faáru készítéssel, tímármesterséggel, vászonszövéssel, háziiparral, házalással foglalkoztak. Áruikkal eljutottak Lengyelországba, Námesztó, Trsztena, Alsókubin vidékére is. 1659-ben 418 lakosa volt, ekkor építették a falu első fatemplomát a Kálvária hegyen. A falu a 17. században a rekatollizáció egyik árvai központja. A kuruc háborúk során kuruc hadak pusztították el. 1708-ban új fatemplomot építettek a községben, melyet Szent Adalbert tiszteletére szenteltek fel. Lomna filiája volt. 1715-ben 320 lakosa volt, de 1715-ben és 1716-ban az éhínség elől menekülve mintegy 30 család települt be a községbe. 1739-ben, 1831-ben és 1873-ban súlyos járványok pusztítottak. Első plébániáját és egyházi iskoláját 1748-ban alapították. 1777-ben erdészeti felügyelőség alakult. 1778-ban 902 lakost számláltak a községben. 1828-ban 256 házában 1608 lakos élt, akik földműveléssel, állattartással, házi kereskedelemmel, erdei munkákkal foglalkoztak. A 19. századra Zákamenne kereskedelmi központ lett. Kálváriáját a keresztúttal 1862-ben építették. 1875-ben itt alapították Árva vármegye első korszerű faüzemét. 1890 és 1929 között sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra. 1893-ban leégett a község temploma. 1894 és 1896 között felépítették az új kőtemplomot, melyet a Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek fel. Az első világháborúban 21 falubeli férfi esett el.

Vályi András szerint " ZAKAMENE. Klin Zakamene. Elegyes lengyel falu Árva Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Lomna felett hegyes helyen, fekvése az Erdődihez hasonló, házaik a’ lengyel szokás szerént széjjel vannak szórva, úgy hogy az ide való Plébánusok, számos meszsze fekvő helységek lévén öszve foglalva, egész apostoli hivatalt tellyesítenek a’ sok téli terhes útaknak igen alkalmatlan vóltok miatt."[2]

Fényes Elek szerint " Zakamene (Klin-), tót falu, Árva vmegyében, 1597 kath., 3 evang., 8 zsidó lak. Van kath. paroch. temploma, 68 1/8 sessiója, roppant erdeje s legelője. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg."[3]

A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott. 1918 és 1926 között a fa szállítására erdei vasutat építettek, mely 1971-ig üzemelt. 1920-ban egészségügyi központot, 1923-ban könyvtárat, 1927-ben gyógyszertárat létesítettek a településen. A szlovák nemzeti felkelés idején itt volt a partizánok árvai központja. A 20. század második felében lakói erdei munkákkal, mezőgazdasággal foglalkoztak, valamint Árva és Ostrava üzemeiben dolgoztak. Földműves szövetkezetét 1975-ben alapították.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 2052, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 4812 lakosából 4790 szlovák volt.

2011-ben 5214 lakosából 5097 szlovák volt.

Híres emberek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Mária Mennybemenetele tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1893-ban épült. Berendezéséből sok darab a korábbi 18. századi templomból származik.
  • Szent József tiszteletére szentelt temploma 2000-ben épült.
  • Kálváriája a keresztúttal 1862-ben épült.
  • Kápolnája a 19. század második felében épült.
  • Nepomuki Szent János szobra a 18. században készült.
  • A Pieta-szobor 19. századi.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]