Zubrohlava
| Zubrohlava | |
 | |
| A templom. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Námesztói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1588 |
| Polgármester | Pavol Bugeľ |
| Irányítószám | 029 43 |
| Körzethívószám | 043 |
| Forgalmi rendszám | NO |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2354 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 144 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 630 m |
| Terület | 15,14 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 26′ 39″, k. h. 19° 30′ 42″Koordináták: é. sz. 49° 26′ 39″, k. h. 19° 30′ 42″ | |
| Zubrohlava weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zubrohlava témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Zubrohlava (szlovákul Zubrohlava) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Námesztói járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Námesztótól 5 km-re északkeletre fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu a 16. század második felében keletkezett a vlach jog alapján. 1588-ban „Zubrohlawa” néven említik először. Az árvai várhoz tartozott, lakói földművesek és vászonszövők voltak, de festőműhelye, kallómalma, fűrésztelepe és téglaégetője is volt. 1715-ben 525-en lakták. 1778-ban 542 volt a lakosai száma.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZUBROHLAVA. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, a’ kiknek Templomjok szép toronnyal ékesíttetik, fekszik Szlanicza vize mellett, ugyan Szlanicza nevű helység felett, Námesztóhoz 1/2 mértföldnyire; lakosai többnyire gyoltsal kereskednek, határja rozsot tsekélyen, zabot, és árpát pedig meglehetősen terem.”[2]
1828-ban 173 házában 1007 lakosa élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zubrohlava, tót f. Árva v. 992 kath., 2 evang., 13 zsidó lak. Kat. paroch. templom. Nagy fejéritő intézet, több épületekkel. Vendégfogadó. Fa lerakóhely. Gyolcscsal igen nevezetes kereskedést üznek Erdélyországba; a honnan a földmüvelést csak nem csupán az asszonyok folytatják. Sessioja: 73 3/8. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”[3]
A trianoni diktátumig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott.
A 20. században lakói mezőgazdasággal, vászonszövéssel, fafeldolgozással, kosárfonással foglalkoztak. 1958-ban nagy árvíz pusztított a településen.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 763, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2011-ben 2177 lakosából 2139 szlovák.
Híres személyek[szerkesztés]
- Itt született 1790. június 28-án Kunszt József kalocsai érsek.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1761-ben épült, a 20. század elején megújították.
- Szövőműhelyek a 18. század második feléből és a 19. század elejéről.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
A Námesztói járás települései | ||
|---|---|---|
|  | |
