Polhora

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Polhora (Oravská Polhora)
Oravská Polhora.jpg
Polhora címere
Polhora címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásNámesztói
Turisztikai régióÁrva
Rang község
Első írásos említés 1580
Polgármester Michal Strnál
Irányítószám 029 47
Körzethívószám 043
Forgalmi rendszám NO
Népesség
Teljes népesség3956 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság686 m
Terület84,52 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Polhora (Szlovákia)
Polhora
Polhora
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 31′ 15″, k. h. 19° 26′ 45″Koordináták: é. sz. 49° 31′ 15″, k. h. 19° 26′ 45″
Polhora weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Polhora témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Polhora (szlovákul Oravská Polhora) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Námesztói járásban. 2011-ben 3794 lakosából 3651 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Námesztótól 15 km-re északra, az Árvai-Beszkidek völgyében, Polhoravka patak partján, a lengyel határ közelében fekszik. Ez Szlovákia legészakibb települése.

Története[szerkesztés]

A falu a vlach jog alapján keletkezett a 16. század második felében az árvai uradalom területén. 1580-ban "Polhora" néven említik először. 1604-ben Komorovszky lengyel nemes ütött rajta a falun felégetve és lakóit elhurcolva. 1624-ben 70 lakosa volt. 1659-ben 459 volt lakói száma. A kuruc háborúk során a falu újra elpusztult. 1715-ben 390 lakosa volt. 1778-ban 676, 1828-ba 1449 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, állattenyésztésből, házalásból éltek.

Vályi András szerint "POLHORA. Elegyes lengyel és tót falu Árva Vármegyében, földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Beszkéd hegye alatt, Raptsának szomszédságában, mellynek filiája; nevezetesítette sós kútfője, melly a’ F. Kamarának parantsolattyára elrontatott; határjának soványsága miatt, negyedik osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Polhora, tót falu, Árva vmegyében, közel a gallicziai határszélhez: 1437 kath., 2 evang., 10 zsidó lak., kik elszórva laknak. Van harminczad hivatala, vendégfogadója, fűrészmalma 87 2/8 sessioja, és egy sós forrása, melly a golyva ellen hasznosnak itéltetik. Lakosai lent termesztenek, gyolcsot szőnek, különbféle fa eszközöket csinálnak. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg. " [3]

1910-ben 1503, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott. A háború után fűrésztelepe nyílt és elterjedt volt a takácsmesterség. Lakói erdőgazdálkodással, mezőgazdasággal, faárukészítéssel, tutajozással foglalkoztak. Közúti határátkelőhely Lengyelország (Korbielów) felé.

2001-ben 3523 lakosából 3496 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jézus Szentséges Szíve tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1971-ben épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]