Polhora
| Polhora (Oravská Polhora) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Námesztói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1580 | ||
| Polgármester | Michal Strnál | ||
| Irányítószám | 029 47 | ||
| Körzethívószám | 043 | ||
| Forgalmi rendszám | NO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4040 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 45 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 686 m | ||
| Terület | 84,52 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Polhora weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Polhora témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Polhora (szlovákul Oravská Polhora) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Námesztói járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Námesztótól 15 km-re északra, az Árvai-Beszkidek völgyében, a Polhoravka-patak partján, a lengyel határ mellett fekszik. Ez Szlovákia legészakibb települése.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu a vlach jog alapján keletkezett a 16. század második felében, az árvai uradalom területén. 1580-ban „Polhora” néven említik először. 1604-ben Komorovszky lengyel nemes ütött rajta a falun, azt felégetve és lakóit elhurcolva. 1624-ben 70 lakosa volt. 1659-ben 459-en lakták. A kuruc háborúk során a falu újra elpusztult. 1715-ben 390 lakosa volt. 1778-ban 676-an lakták.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „POLHORA. Elegyes lengyel és tót falu Árva Vármegyében, földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Beszkéd hegye alatt, Raptsának szomszédságában, mellynek filiája; nevezetesítette sós kútfője, melly a’ F. Kamarának parantsolattyára elrontatott; határjának soványsága miatt, negyedik osztálybéli.”[2]
1828-ban 1449 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, állattenyésztésből, házalásból éltek.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Polhora, tót falu, Árva vmegyében, közel a gallicziai határszélhez: 1437 kath., 2 evang., 10 zsidó lak., kik elszórva laknak. Van harminczad hivatala, vendégfogadója, fűrészmalma 87 2/8 sessioja, és egy sós forrása, melly a golyva ellen hasznosnak itéltetik. Lakosai lent termesztenek, gyolcsot szőnek, különbféle fa eszközöket csinálnak. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”[3]
A trianoni diktátumig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott.
A háború után fűrésztelepe nyílt és elterjedt volt a takácsmesterség. Lakói erdőgazdálkodással, mezőgazdasággal, faárukészítéssel, tutajozással foglalkoztak. Közúti határátkelőhely Lengyelország (Korbielów) felé.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 3335 | 3650 | 3905 | 4040 |
| Különbség | +9,44 % | +6,98 % | +3,45 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 4025 | 4040 |
| Eltérés | +0,37 % |
1910-ben 1503, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jézus Szentséges Szíve tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1971-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Polhora Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2008. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben

