Polhora

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Polhora (Oravská Polhora)
Polhora címere
Polhora címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásNámesztói
Rangközség
Első írásos említés1580
PolgármesterMichal Strnál
Irányítószám029 47
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámNO
Népesség
Teljes népesség3974 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság686 m
Terület84,52 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 31′ 18″, k. h. 19° 26′ 46″Koordináták: é. sz. 49° 31′ 18″, k. h. 19° 26′ 46″
Polhora weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Polhora témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Polhora (szlovákul Oravská Polhora) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Námesztói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Námesztótól 15 km-re északra, az Árvai-Beszkidek völgyében, a Polhoravka-patak partján, a lengyel határ mellett fekszik. Ez Szlovákia legészakibb települése.

Története[szerkesztés]

A falu a vlach jog alapján keletkezett a 16. század második felében, az árvai uradalom területén. 1580-ban „Polhora” néven említik először. 1604-ben Komorovszky lengyel nemes ütött rajta a falun, azt felégetve és lakóit elhurcolva. 1624-ben 70 lakosa volt. 1659-ben 459-en lakták. A kuruc háborúk során a falu újra elpusztult. 1715-ben 390 lakosa volt. 1778-ban 676-an lakták.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „POLHORA. Elegyes lengyel és tót falu Árva Vármegyében, földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Beszkéd hegye alatt, Raptsának szomszédságában, mellynek filiája; nevezetesítette sós kútfője, melly a’ F. Kamarának parantsolattyára elrontatott; határjának soványsága miatt, negyedik osztálybéli.[2]

1828-ban 1449 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, állattenyésztésből, házalásból éltek.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Polhora, tót falu, Árva vmegyében, közel a gallicziai határszélhez: 1437 kath., 2 evang., 10 zsidó lak., kik elszórva laknak. Van harminczad hivatala, vendégfogadója, fűrészmalma 87 2/8 sessioja, és egy sós forrása, melly a golyva ellen hasznosnak itéltetik. Lakosai lent termesztenek, gyolcsot szőnek, különbféle fa eszközöket csinálnak. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.[3]

A trianoni diktátumig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott.

A háború után fűrésztelepe nyílt és elterjedt volt a takácsmesterség. Lakói erdőgazdálkodással, mezőgazdasággal, faárukészítéssel, tutajozással foglalkoztak. Közúti határátkelőhely Lengyelország (Korbielów) felé.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1503, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 3523 lakosából 3496 szlovák volt.

2011-ben 3794 lakosából 3651 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jézus Szentséges Szíve tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1971-ben épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]