Bobró

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bobró (Bobrov)
Bobrov Roman Catholic Church.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásNámesztói
Turisztikai régióFehér-Árva
Rang község
Polgármester Anton Grobarčík
Irányítószám 029 42
Körzethívószám 043
Forgalmi rendszám NO
Népesség
Teljes népesség1821 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség64 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság610 m
Terület25,75 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bobró (Szlovákia)
Bobró
Bobró
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 26′, k. h. 19° 33′Koordináták: é. sz. 49° 26′, k. h. 19° 33′
Bobró weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bobró témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bobró (szlovákul Bobrov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Námesztói járásában, Námesztótól 7 km-re északkeletre, az Árvai-víztározó északi partján. 2011-ben 1643 lakosából 1569 szlovák volt.

Története[szerkesztés]

1564-ben "Bobrowa" néven említik először. A falu a 16. század közepén a vlach jog alapján keletkezett, az árvai uradalomhoz tartozott. 1592-ben "Buobrowe", 1598-ban "Bobrowo", 1615-ben "Buobrow" néven szerepel az írott forrásokban. 1592-ben Árva várának ura Thurzó György megerősítette jogaiban a falu alapítóját, Bobrói Mihályt. 1778-ban 984 lakosa volt. 1828-ban 181 házában 1571 lakos élt. Lakói állattenyésztéssel, kőfaragással, gyolcskészítéssel foglalkoztak. 1818-ban mezővárosi rangot kapott, 1849 és 1867 között járási székhely volt.

Vályi András szerint "BOBRO. Népes falu Árva Vármegyében, fekszik Namesztóhoz fél mértföldnyire, ’s néhai Gusztinyi Jánosnak vólt Nyitrai Püspöknek szűletése helye, földes ura a’ Királyi Kamara, szép templomát a’ falu építtette, lakosai katolikusok, és föld miveléssel, ’s vászonnal való kereskedéssel élnek. Határja meglehetős termékenységű, réttyei jók, legelője hasznos, és tágas, második Osztálybéli. " [2]

Fényes Elek szerint "Bobró, tót mező-város, Árva vármegyében, 1495 kath., 6 evang., 70 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 15 6/8 sessio. – Vizimalmok. Kő- és kőszén-bányák. Lakosai sok gyolcsot, vásznat csinálnak s ezekkel Bolgár-, Moldvaországokba, Krimmbe nevezetes kereskedést űznek. A számos festők tulajdon czéhet tesznek. F. u. az árvai urad. Ut. postája Rosenberg."[3]

1910-ben 1293, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott. 1918 után szlovák–lengyel zavargások voltak itt, de 1945-ben a felszabadító harcokban is károkat szenvedett.

2001-ben 1496 lakosából 1483 szlovák volt.[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]