Hrustin
| Hrustin (Hruštín) | |||
| Látkép | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Námesztói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1588 | ||
| Polgármester | František Škapec | ||
| Irányítószám | 029 52 | ||
| Körzethívószám | 043 | ||
| Forgalmi rendszám | NO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3162 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 87 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 704 m | ||
| Terület | 36,51 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Hrustin weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hrustin témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Hrustin (szlovákul Hruštín) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Námesztói járásában. A tőle 2 km-re északra lévő Vanyovka tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Námesztótól 13 km-re délnyugatra, az azonos nevű patak mellett fekszik, a 78-as út mentén.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Azon a területen, ahol a mai község elterül, a 16. századig nem volt település. A falu 1580 körül keletkezett a vlach jog alapján, amikor pásztorokat telepítettek ide. A falu első említése 1588-ból származik „Hrussczyn” néven, Árva várának tartozékaként. A falu földesurai a Thurzók voltak. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. Emellett vászonszövéssel, lábbelik, fém- és fatárgyak készítésével foglalkoztak. Házaikat kizárólag fából építették, ez lévén az egyetlen elérhető építőanyag. 1626-ban már 30 család, mintegy 150 lakos élt a faluban. Első temploma 1631-ben fából épült. A települést a 17. században a hadak többször is feldúlták. 1715-ben mintegy 450 lakosa volt. 1737 és 1742 között pestis pusztított. 1752-ben 159 család lakott a községben. 1778-ban 605 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HRUSTIN. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Árva Várához közel, minden Namesztovi járásbéli Helységek között leg közelebb, határja közép termékenységű, terem kiváltképen árpát, és zabot.”[2]
1820-ban felépült a plébániatemplom. 1828-ban 183 házában 943 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hrussin, tót falu, Árva vmegyében: 939 kath., 7 zsidó lak., kik vászon- és fa-eszközök készitéséből, s fuvarozásból élnek. Kath. paroch. templom. 95 7/8 sessio. F. u. az árvai uradalom.”[3]
1916-ban megépült az első fűrészüzem. A trianoni diktátumig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 3075 | 3212 | 3175 | 3162 |
| Különbség | +4,45 % | -1,15 % | -0,40 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 3184 | 3162 |
| Eltérés | -0,69 % |
1910-ben 1410, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 3188 lakosából 3180 szlovák volt.[5]
2011-ben 3178 lakosából 3140 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikusok plébániatemploma 1820-ban épült.
- Szent Anna kápolnája 1800 körüli.
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Lásd még
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
- ↑ "Archivált másolat". 2007. szeptember 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. január 14.

