Mednyánszky Dénes

Mednyánszky Dénes
Született	1830. november 19. Veszele
Elhunyt	1911. december 28. (81 évesen) Bécs
Állampolgársága	magyar
Szülei	Mednyánszky Alajos
Foglalkozása	politikus geológus
Tisztsége	Trencsén vármegye főispánja (1860-as évek – 1867. március 31.) elnök (1864–1878, Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület) magyarországi parlamenti képviselő (1867. május 28. – 1868. november 11.) magyarországi parlamenti képviselő (1868. november 11. – 1868. december 9.) magyarországi parlamenti képviselő (1869. április 22. – 1872. április 15.) magyarországi parlamenti képviselő (1872. szeptember 3. – 1873. november 8.)
Tudományos pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Szakterület	geológia
Szakintézeti tagság	Magyar Tudományos Akadémia (1865. december 10. – ) Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület
MTMT
A Wikimédia Commons tartalmaz Mednyánszky Dénes témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Mednyei és medgyesi báró Mednyánszky Dénes (Veszele, 1830. november 19. – Bécs, 1911. december 28.) magyar geológus, szakíró, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Mednyánszky Alajos (1784–1844) művelődéspolitikus, író, történész és gróf Majláth Ágnes fia.

Élete és munkássága

Fiatalkorában két évig, 1845 és 1847 között Ipolyi Arnold (1823–1886) besztercebányai püspök, művészettörténész volt a nevelője. 1845-ben Pozsonyban ismerkedett meg Rómer Flórissal, aki a régészet iránt keltette fel érdeklődését. Később a Berlini Egyetem állam- és természettudomány szakos hallgatója volt. Tanulmányai befejezését követően beutazta Poroszországot, Olaszországot és Bajorországot. 1864-ben megválasztották az Orvos- és Természettudományi Egyesület elnökévé, 1865-ben elsőként adott közre magyar nyelven íródott tanulmányt az egyesület évkönyvében. Az intézet elnöki tisztségét egészen 1878-ig betöltötte.

1867-ben kinevezték selmecbányai bányagróffá (főfelügyelővé), ő volt az utolsó viselője ennek a tisztségnek. Bányagrófként teljesen újjáépítette a selmeci bányát. Ugyanebben az időben a Selmecbányai Akadémia igazgatójaként is dolgozott. 1867-ig Trencsén vármegye főispáni helytartója volt. 1869 márciusában közfelkiáltással megválasztották Selmecbánya városának országgyűlési képviselőjévé. 1878-ban Bécsbe költözött.

Igen sokoldalú irodalmi munkásságot hagyott maga mögött, számos teológiai, bányászati és történelmi tanulmány szerzője volt. 1896 áprilisában igen értékes családi könyvtárát az Eötvös-kollégiumnak ajándékozta. A könyvtár mai neve Eötvös József Collegium Mednyánszky Dénes Könyvtár és Levéltár. 1865. december 10-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.

Főbb művei

• Földtani séta hazánk néhány érdekes vidékén (Új Magyar Múzeum II., 1851–1852)
• A mész geológiai és technikai jelentősége Magyarországon (Pest, 1870)
• A Gotthard alagút vájása (Bányászati és Kohászati Lapok, 1874).

Díjai, kitüntetései

• 1871: a Magyar Királyi Szent István-rend kiskeresztje

Források

• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902.  
• História - Tudósnaptár – Mednyánszky Dénes, báró. MTA KFKI. (Hozzáférés: 2011. november 15.)
• Csáky Károly. Jeles elődeink. Dunaszerdahely: Lilium Aurum (2002). ISBN 80-8062-115-2. Hozzáférés ideje: 2011. november 15. 
• Mednyánszky. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X