Ugrás a tartalomhoz

Nizsna

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nizsna (Nižná)
Az Orava televíziógyár
Az Orava televíziógyár
Nizsna címere
Nizsna címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurdossini
Rangközség
Első írásos említés1420
PolgármesterJaroslav Rosina
Irányítószám027 43
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámTS
Népesség
Teljes népesség3936 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség145 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság584 m
Terület27,78 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 18′ 37″, k. h. 19° 31′ 48″49.310278°N 19.530000°EKoordináták: é. sz. 49° 18′ 37″, k. h. 19° 31′ 48″49.310278°N 19.530000°E
Nizsna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nizsna témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nizsna (szlovákul Nižná) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turdossini járásban. Gazdasági jelentőségét az Orava (OTF) televíziógyár adja.

Fekvése

[szerkesztés]

Alsókubintól 22 km-re északkeletre, Turdossintól 4 km-re délnyugatra, az Árva völgyében fekszik. Az 59-es főúton közelíthető meg.

Története

[szerkesztés]

Ősidők óta lakott hely. Határában Osztrazsicén a hallstatt korból származó, sánccal körülvett kis erőd és a puhói kultúrához tartozó település maradványaira bukkantak.

A település a 14. században keletkezett. 1420-ban „Nissne Ves” néven említik. A falut valószínűleg turdossini telepesek alapították a 15. század elején, az árvai uradalomhoz tartozott. Lakói főként mezőgazdaságból éltek. 1624-ben mintegy 440 lakosa volt. A község súlyos károkat szenvedett a kuruc harcokban és a török ellen vonuló lengyel sereg 1686-os pusztításai során. 1715-ben 505 lakosa volt. 1778-ban 717 ember lakta. Már 1785-ben működött itt papírgyártó műhely.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „NISNYA. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, kő Templomjok van, fekszik Krasznahorkán alól, Árva vize mellett, a’ melly mellett vagyon Osztrasitza nevű hegy, mellyen régi várnak jeleit láthatni; határja jó, vagyonnyai is jelesek.[2]

A 19. században serfőző, kallómalmok és vasgyár is üzemelt. 1828-ban 183 házában 1179 lakos élt. Lakói a mezőgazdaság mellett posztószövésből, tutajozásból éltek.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nizsna, tót falu, Árva vmegyében, az Árva jobb partján, 1171 kath., 8 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földe buzát is terem, lent pedig legtöbbet s legjobbat termeszt az egész megyében. Van papiros-malma, sörfőzőháza, 4 liszt-malma, s 72 3/8 sessiója. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.[3]

A trianoni diktátumig Árva vármegye Vári járásához tartozott.

A 20. században ipara kifejlődött, főleg televíziógyáráról ismert.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 910, szlovák lakosa volt.

2001-ben 4073 lakosából 4000 szlovák volt.

2011-ben 4017 lakosából 3909 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Gálnak szentelt római katolikus temploma 1614-től az 1620-as évekig épült, a 17. század végén kőfallal vették körül, majd 1715-ben barokk stílusban megújították.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Nižná
A Wikimédia Commons tartalmaz Nizsna témájú médiaállományokat.