Habovka
| Habovka | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Turdossini |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1593 |
| Polgármester | Alojz Lajčin |
| Irányítószám | 027 32 |
| Körzethívószám | 043 |
| Forgalmi rendszám | TS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1392 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 46 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 736 m |
| Terület | 29,41 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Habovka
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 16′ 29″, k. h. 19° 36′ 22″Koordináták: é. sz. 49° 16′ 29″, k. h. 19° 36′ 22″ | |
| Habovka weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Habovka témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Habovka (szlovákul Habovka) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Turdossini járásában, Alsókubintól 30 km-re északkeletre, a Nyugati-Tátra lábánál, a Blatná és a Sztudená-patakok összefolyásánál. 2011-ben 1352 lakosából 1342 szlovák volt.
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
A falucska 16. század végén Thurzó György birtokán települt a vlach jog alapján. Oklevél 1593-ban Chabówka néven említi először. Az árvai váruradalomhoz tartozott, a falu bírájának igazgatása alatt. A 17. században a kurucok és a lengyelek is felgyújtották. 1778-ban 350 lakosa volt. 1828-ban 121 házában 793 lakos élt. Lakói szövéssel, zsindelykészítéssel, idénymunkákkal foglalkoztak. 1934-ben és 1959-ban árvíz okozott nagy károkat a községben.
Vályi András szerint "HABONKA. Habovka, vagy Haboncza. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Sztudena vize mellett, határja soványas."[2]
Fényes Elek szerint "Habovka, tót falu, Árva vmegyében, a Kárpátok tövében: 783 kath., 10 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 30 7/8 sessio. Földje felette sovány, de legelője igen zsiros. Durva posztót, szűrt készit. Hegyeiben vas érczet is találni. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg."[3]
1910-ben 891, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Vári járásához tartozott. 1944-ben súlyos partizánharcok folytak a határában.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Első fatemploma 1715-ben épült, ezt az 1813-as árvíz pusztította el. Mai római katolikus plébániatemploma a Fájdalmas Szűznek van szentelve, 1817 és 1820 között épült, 1952-ben újították meg.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
