Habovka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Habovka
Habovka kostol T76.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurdossini
Rang község
Első írásos említés 1593
Polgármester Alojz Lajčin
Irányítószám 027 32
Körzethívószám 043
Forgalmi rendszám TS
Népesség
Teljes népesség1392 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság736 m
Terület29,41 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Habovka (Szlovákia)
Habovka
Habovka
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 16′ 29″, k. h. 19° 36′ 22″Koordináták: é. sz. 49° 16′ 29″, k. h. 19° 36′ 22″
Habovka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Habovka témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Habovka (szlovákul Habovka) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Turdossini járásában, Alsókubintól 30 km-re északkeletre, a Nyugati-Tátra lábánál, a Blatná és a Sztudená-patakok összefolyásánál. 2011-ben 1352 lakosából 1342 szlovák volt.

Története[szerkesztés]

A falucska 16. század végén Thurzó György birtokán települt a vlach jog alapján. Oklevél 1593-ban Chabówka néven említi először. Az árvai váruradalomhoz tartozott, a falu bírájának igazgatása alatt. A 17. században a kurucok és a lengyelek is felgyújtották. 1778-ban 350 lakosa volt. 1828-ban 121 házában 793 lakos élt. Lakói szövéssel, zsindelykészítéssel, idénymunkákkal foglalkoztak. 1934-ben és 1959-ban árvíz okozott nagy károkat a községben.

Vályi András szerint "HABONKA. Habovka, vagy Haboncza. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Sztudena vize mellett, határja soványas."[2]

Fényes Elek szerint "Habovka, tót falu, Árva vmegyében, a Kárpátok tövében: 783 kath., 10 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 30 7/8 sessio. Földje felette sovány, de legelője igen zsiros. Durva posztót, szűrt készit. Hegyeiben vas érczet is találni. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg."[3]

1910-ben 891, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Vári járásához tartozott. 1944-ben súlyos partizánharcok folytak a határában.

Nevezetességei[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]