Habovka
| Habovka | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Turdossini | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1593 | ||
| Polgármester | Alojz Lajčin | ||
| Irányítószám | 027 32 | ||
| Körzethívószám | 043 | ||
| Forgalmi rendszám | TS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1361 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 46 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 736 m | ||
| Terület | 29,41 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 16′ 48″, k. h. 19° 36′ 23″49.280000°N 19.606389°EKoordináták: é. sz. 49° 16′ 48″, k. h. 19° 36′ 23″49.280000°N 19.606389°E | |||
| Habovka weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Habovka témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Habovka (szlovákul Habovka) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Turdossini járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Alsókubintól 30 km-re északkeletre, a Nyugati-Tátra lábánál, a Blatná és a Sztudená-patakok összefolyásánál található.
Története
[szerkesztés]A falucska a 16. század végén, Thurzó György birtokán települt a vlach jog alapján. Oklevél 1593-ban „Chabówka” néven említi először. Az árvai váruradalomhoz tartozott a falu bírájának igazgatása alatt. A 17. században a kurucok és a lengyelek is felgyújtották. 1778-ban 350 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HABONKA. Habovka, vagy Haboncza. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Sztudena vize mellett, határja soványas.”[2]
1828-ban 121 házában 793 lakos élt. Lakói szövéssel, zsindelykészítéssel, idénymunkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Habovka, tót falu, Árva vmegyében, a Kárpátok tövében: 783 kath., 10 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 30 7/8 sessio. Földje felette sovány, de legelője igen zsiros. Durva posztót, szűrt készit. Hegyeiben vas érczet is találni. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”[3]
A trianoni diktátumig Árva vármegye Vári járásához tartozott.
1934-ben árvíz pusztította a falut. 1944-ben súlyos partizánharcok folytak a határában. 1959-ben ismét árvíz okozott nagy károkat a községben.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Emberek száma: | 1195 | 1360 | 1377 | 1361 |
| Eltérés: | +13,80 % | +1,25 % | -1,16 % |
| Év: | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Emberek száma: | 1345 | 1361 |
| Eltérés: | +1,18 % |
1910-ben 891, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2011-ben 1352 lakosából 1342 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Első fatemploma 1715-ben épült, ezt az 1813-as árvíz pusztította el. Mai római katolikus plébániatemploma a Fájdalmas Szűznek van szentelve, 1817 és 1820 között épült, 1952-ben újították meg.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Turdossini járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
